Horizont 2020 keretprogram előzetes munkaprogramok

Európai unió pályázatA Horizont 2020 keretprogram előzetesen jóváhagyott munkaprogramjai elérhetőek az Európai Bizottság honlapján. A munkaprogramok tartalmazzák a 2014-re illetve 2015-re tervezett pályázati felhívások témáit és beadási határidőit.

A munkaprogramok hivatalos jóváhagyása csak a Horizont 2020 hivatalos indulását követően 2014. elején történik meg, de az előzetes munkaprogramok alapján az első Horizont 2020 pályázati felhívások már 2013. december 11-én megjelennek.

Horizont 2020 munkaprogramokhttp://ec.europa.eu/research/horizon2020/index_en.cfm?pg=h2020-documents

A Horizont 2020 keretprogramról bővebben

A Horizont 2020 az Uniónak a kutatás és innováció 2014 és 2020 közötti időszakban történő finanszírozására szolgáló új programja. A forrásokból (az adott időszak alatt hozzávetőleg 80,2 milliárd euróból) kutatóintézetek, egyetemek, innovatív magánvállalkozások és kisvállalkozások részesülhetnek. Célja, hogy az Europa 2020, mint az EU növekedési stratégia célkitűzéseit végrehajtsa, az okos -, fenntartható – és befogadó fejlődés motorjaként szolgáljon Európában, azaz megvalósítsa az Innovatív Unió kezdeményezést.

Az európai gazdaság minden ágazata hasznát látja majd ennek a programnak, köztük a mezőgazdaság, a halászat, az élelmiszeripar, az egészségügy, a közlekedés és az energiaipar – különösen a megújuló energiaforrások területén –, valamint az információs és kommunikációs technológiák.

A Horizont 2020 átláthatósága, a korábbi három keretprogram összeolvasztásával, lényegesen egyszerűbb lesz. Összevonja az FP7. kutatási keretprogramot, a Versenyképesség és Innovációs Program innovációs elemeit (CIP) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT).

A Horizont 2020 három programot fog össze:

  • „Kiváló tudomány”
  • „Ipari vezető szerep”
  • „Társadalmi kihívások”

Az egyes programok költségvetése előreláthatóan 27.818 millió EUR-t, 20.280 millió EUR-t és 35.888 millió EUR-t tesz ki.

„Kiváló tudomány”

  • Az Európai Kutatási Tanács (EKT) célja, hogy hosszú távú, vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, magas kockázattal járó, ám magas megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végző kiváló és dinamikus kutatók és kutatócsoportok számára. Az EKT nem határoz meg előre prioritásokat, így alulról felfelé építkezik, a kutatók elképzelései szerint.
  • A Jövőbeni és Feltörekvő Technológiák (JFT) célja a merőben új technológiák kifejlesztésének elősegítése a tudományos alapokon nyugvó, nagy kockázattal járó új ötletek megvalósítási lehetőségeinek feltárásán keresztül. A támogatások támogatják a célorientált, interdiszciplináris kutatói együttműködést.
  • A nagy sikerű Marie Curie Cselekvések továbbra is támogatják majd a kutatók képzését, karrierjük fejlesztését és az országok közötti, illetve a köz-és magánszektorok közötti mobilitását. A program nagy hangsúlyt fektet az innovatív és kreatív képzési formákra (pl. ipari doktorátus) és a kutatók és innováció területén dolgozók cseréjére.
  • A világelső, Európában és azon kívül működő kutató számára hozzáférhető Kutatási Infrastruktúra alapvető jelentőségű a kutatási alapokon nyugvó innovációban. A program támogatja az iparral létrejövő K+F partnerségek kialakítását, a kutatási infrastruktúrák ipari hasznosításának megkönnyítését és az innovációs klaszterek létrehozásának ösztönzését.

„Ipari vezető szerep”

A Horizont 2020 második nagy célkitűzése az „Ipari vezető szerep”, amely középpontjában a kkv-k állnak. A célkitűzés három nagy beavatkozási területre bontható le.

  • A „Vezető szerep az alap-és ipari technológiák területén” célja Európának a világviszonylatban megerősített és megtartott szerepe meghatározott területeken. A program támogatja a kutatást, a fejlesztést és a demonstrációt az IKT, nanotechnológia, biotechnológia, fejlett anyagok, korszerű gyártás és feldolgozás, világűr területén.
  • A második célkitűzés a piaci hiányosságokat kívánja orvosolni az innovatív pénzügyi eszközök használatán keresztül. A K+F+I tevékenységek kockázatfinanszírozása magában foglalja mind az adósságfinanszírozó eszköz, mind pedig a tőkefinanszírozó eszköz alkalmazásának lehetőségét. Az előbbi ahhoz szükséges, hogy nőjön a hitel-és garancianyújtás valószínűsége, és hogy megvalósuljanak a K+I szakpolitikai céljai. Az utóbbi ahhoz szükséges, hogy a sajáttőke finanszírozás elérhető legyen a korai ill. növekedési szakaszban tartó beruházások számára, és hogy lendületet kapjon az EU kockázati tőkepiac fejlődése.
  • A harmadik különös célkitűzés az Innováció a kis-és középvállalkozásoknál címet viseli.  Célja, hogy ösztönözze a kkv-k innovációs tevékenységét az innovációs ciklus egészén keresztül, és az innováció minden típusának vonatkozásában. Szoros kapcsolatban áll ipar-specifikus, uniós ágazati politikákkal.

„Társadalmi kihívások”

Az utolsó, „Társadalmi kihívások” pillér az EU 2020 stratégiában lefektetett uniós politikai célok megvalósítását tűzi ki célul. A támogatások a következő csoportokra lesznek elérhetők:

  1. Egészség, demográfiai változások, jólét;
  2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás, tengerhasznosítási célú kutatás és biogazdaság;
  3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia;
  4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés;
  5. Éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok;
  6. Befogadó, innovatív és biztonságos társadalmak.

A fentieken túl, a Közös Kutatóközpont (JRC) a Horizont 2020 szerves részét alkotja, és tudományos-technikai támogatást nyújt az uniós politikák kialakításában.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) célkitűzése, hogy megerősítse az EU innovációs képességét, és hogy kezelje a társadalmi kihívásokat a kutatás- oktatás- innováció tudásháromszögét integráló Tudás és Innovációs Közösségeken (KICs) keresztül.

Forrás:  http://www.bayzoltan.hu/bay-hunor/horizon-2020-program

További pályázatok