Kelet-Nógrád térsége uniós támogatást nyert 16 hulladéklerakó rekultivációjára

Aláírásra került Kelet-Nógrádi Térségi Hulladékrekultivációs Program Első ütemének támogatási szerződése. A dokumentumot Huba Bence, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának igazgatója és Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármester asszonya írták alá. 2008. február 14-én alakult meg a Kelet-Nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás, azzal a céllal, hogy megoldást keressen társulásban résztvevő 14 önkormányzat (Bátonyterenye, Cered, Ecseg, Etes, Karancslapujtő, Karancskeszi, Karancsság, Mátraterenye, Nógrádmegyer, Pásztó, Salgótarján, Somoskőújfalu, Szalmatercs, Szécsény) területére eső bezárt települési szilárdhulladék lerakók a rekultivációjának megvalósítására. A megyében folyamatosan nőtt a felhagyott, lezáratlan, műszaki megoldásokkal nem védett hulladéklerakók száma, melyek veszélyt jelentenek társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból egyaránt. A 16 lerakó összesen 344 146 m2 területén 115 400 m3 hulladék gyűlt össze.
E lerakók potenciális szennyező forrást jelentenek a környezeti elemekre – vízre, talajra és levegőre. A szennyezés mellett a lerakók tájsebként is károsítják környezetüket. A lezárt települési szilárdhulladék lerakók rekultiválásával megoldódhat a tájsebek eltüntetése, a hulladéklerakókból a szennyező anyag kibocsátás megszüntetése, illetve minimalizálása. A megfelelő rekultiválás a közegészségügyi kockázatokat is csökkenti, hiszen a lezáratlan lerakók területére illegálisan hordott ismeretlen eredetű szennyező anyagok potenciális fertőzésveszélyt jelentenek.

A rekultiváció gazdasági jelentőséggel is bír, mivel a terület rendezésének hatására megindulhat egyfajta gazdasági fejlődés, a jelenleg csúf látványt nyújtó lerakók megszüntetésének a turizmusra is kedvező hatása lesz, illetve növekedhet az egyes települések lakosságmegtartó képessége. További, közvetlen gazdasági előnyt jelenthet, hogy a rekultivációs program megvalósításába bekapcsolódhatnak a helyi vállalkozások, munkalehetőséget teremtve az itt élő lakosság számára, valamint bővülhet a közhasznú foglalkoztatás.

Az érintett terület, így a projektben részt vevő települések mindegyike a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen fekszik. A területen 23 település tartozik az ár- és belvíz szempontjából erősen veszélyeztetett települések közé, 1 közepesen 1 pedig gyengén veszélyeztetett. A Társulásban résztvevő 14 önkormányzat közül 6 tartozik az erősen veszélyeztetett és 1 a gyengén veszélyeztetett területekhez. A rekultivációs projekt területe az Ipoly és a Zagyva vízgyűjtőjét érinti. A projekt előkészítő munkái során követelményként előírásra kerül, hogy a kialakításra kerülő műszaki megoldások akadályozzák meg a felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződését, vagy legalábbis minimalizálják a vizek szennyeződésének lehetőségét.

A több mint 3,4 milliárd forint összértékű projekt előkészítéséhez a Társulás 98,71 millió forint európai uniós támogatásban részesült.
(KVVM)

További pályázatok