HUSK-2302 pályázat a természeti erőforrások védelmére, a helyi örökség megőrzésére és közös kockázatviselésre

A HUSK-2302 Magyar-Szlovák pályázat a határon átnyúló együttműködési programokat támogat három prioritási területen. A természeti erőforrások védelme és megóvása intézkedésen belül a természetvédelem és környezetmegóvás, a biodiverzitás és a zöld infrastruktúra védelme a cél. A Közös kockázatkezelés célja a határmenti régiókban az árvízkockázatok közös kezelése, a vízgazdálkodás  és a katasztrófakockázatok kezelése. A harmadik intézkedés célja a helyi örökség megőrzése. A 200 000 €-nál kisebb összköltségvetésű projektek nem támogathatók. A projektek maximális költségvetése nincs korlátozva. Pályázatok benyújtási határideje: 2023. augusztus 15, 16:00 óra.

Az alábbi témakörökben lehet pályázni: 

I. Intézkedés: 1.2.1 – A természeti erőforrások védelme és megóvása

• Beavatkozás 1.2.1/A): Természetvédelem és környezetmegóvás
• Beavatkozás 1.2.1/B): Biodiverzitás 
• Beavatkozás 1.2.1/C): Zöld infrastruktúra

Célkitűzések
Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a természet és a táj védelméhez és megőrzéséhez, az erdőgazdálkodás és a talajminőség javításához, a biológiai sokféleség növekedéséhez és a zöld infrastruktúra szisztematikus fejlesztéséhez a programterületen.

Támogatott tevékenységek
A pályázók az alábbi beavatkozásokra nyújthatják be pályázatukat:

1. Beavatkozás 1.2.1/A): Természetvédelem és környezetmegóvás
   A vizes élőhelyek, a természetes és féltermészetes nem erdős területek, valamint az erdők kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség, a társadalom és az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából. Az erdők megőrzésével és a vizes élőhelyek helyreállításával a beavatkozás hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez és az ökoszisztémák védelméhez. A talajok létfontosságú erőforrások, amelyek a talajfunkciókat és számos fontos ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak, például szabályozzák a víz- és tápanyag-körforgást, az élelmiszertermelést, fizikai alapot biztosítanak az építmények számára és élőhelyet biztosítanak különféle fajoknak. Az intézkedés különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
   • a természetes vizes élőhelyek, gyepek és cserjék védelme és helyreállítása;
   • a biodiverzitás-barát erdősítés, újraerdősítés, faültetés és újratelepítés biztosítása;
   • a természetbarát erdő- és gyepgazdálkodás és a hagyományos tájkép megőrzését;
   • az agrárerdészet és a talajromlást megakadályozó és a talajfunkciókat megőrző intézkedések előmozdítása;
   • a helyi közösségek bevonása figyelemfelkeltő kampányok révén.
     A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás céljaival.
2. Beavatkozás 1.2.1/B): Biodiverzitás
   A biodiverzitás a gének sokféleségéből, a fajok sokféleségéből és az egész ökoszisztémák sokféleségéből tevődik össze. A biodiverzitás csökkenése a fajok elvesztését, valamint az egész ökoszisztémák termelékenységének és ellenálló képességének csökkenését jelenti. A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
   • az őshonos, éghajlatváltozással szemben ellenálló fajok és élőhelyek megőrzésének és visszatelepítésének elősegítése;
   • az erdei fafajok genetikai erőforrásainak megőrzése és védelme;
   • az őshonos növény- és állatfajok, valamint új és innovatív formák (pl. agroerdészet) termesztésének és nemesítésének elősegítése;
   • a veszélyeztetett fajok élő- és költőhelyeinek védelme;
   • az invazív fajok kimutatása, ellenőrzése és felszámolása;
   • a biodiverzitás növelésének támogatása a mezőgazdasági területeken;
   • a vadon élő állatok azonosítása, nyomonkövetése és vonulási folyosóinak újjáélesztése;
   • az élőhelyek revitalizálása és az élőhelyek felaprózódásának megakadályozása;
   • a helyi közösségek bevonása oktatási kampányok révén;
   • az élőhelyekre és a biodiverzitásra vonatkozó környezeti tudatosság növelése, és
   • az intézményhálózat bővítése ilyen jellegű oktatási tevékenységgel a természeti környezetben.
     A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás céljaival.
3. Beavatkozás 1.2.1/C): Zöld infrastruktúra
   A javasolt beavatkozás javítja a polgárok egészségét és életminőségét azáltal, hogy zöld (föld) és kék(víz) terek hálózatát fejleszti ki, hogy kezelje és hozzáférést biztosítson az ökoszisztéma-szolgáltatásokszéles skálájához, mint például a víztisztítás, a levegő minőségének javítása, a rekreációs terek létrehozás, valamint az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás. A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
   • a városi, városkörnyéki és vidéki területeket összekötő zöldterületek felületének növelése és a települések szellőztetési folyamatainak támogatása, zöldfolyosók elősegítése, a városok széttöredezésének megakadályozása, az ökoszisztéma-funkciók és szolgáltatásaik javítása, valamint a városok biológiailag aktív területeinek felszínének növelése;
   • az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése és a kibocsátások csökkentését célzó intézkedések, ideértve a zöldterületek revitalizálását és létrehozását, valamint a jobb vízgazdálkodást, például a vízvisszatartást;
   • az esővizek felfogása és kezelése a helyszínen, amely elősegíti a vízvisszatartást növelő természetes és féltermészetes megoldások hálózatát;
   • a városi hősziget-hatás csökkentése és a települések mikroklímájának javítása zöldfelületek bővítésével, amelyek hozzájárulnak az alacsonyabb hőmérséklethez és az épületek energiafelhasználásának csökkentéséhez, például az összegyűjtött esővíz felhasználásával zöldtetők és falak öntözésére;
   • a helyi közösségek bevonása oktatási és figyelemfelkeltő kampányok révén.
     A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás céljaival.

Célcsoportok
Pályázatot nyújthat be minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely céljai összhangban vannak a fenti intézkedések támogatott tevékenységeivel és megfelelő tapasztalattal rendelkezik az általa javasolt tevékenységek megvalósításban.

A fő célcsoportok a következők:

• hatóságok és közintézmények;
• erdőgazdálkodási szervezetek;
• nemzeti park igazgatóságok;
• natúrparki szervezetek;
• természet- és környezetvédelmi szervezetek;
• civil szervezetek;
• helyi és területi önkormányzatok, azok költségvetési szervei illetve gazdasági társaságai;
• Európai területi társulások;
• egyetemek és kutatóintézetek;
• egyéb oktatási szervezetek;
• kis- és középvállalkozások.

II. Intézkedés: 1.2.2 – Közös kockázatkezelés

• Beavatkozás 1.2.2/A): Árvízkockázatok kezelése és vízgazdálkodás
• Beavatkozás 1.2.2/B): Katasztrófakockázatok kezelése

Célkitűzések
A teljes programterület a Duna vízrendszer része. A két ország vízföldrajzi helyzetéből adódóan felszíni és felszín alatti víztesteik – beleértve a nagy jelentőségű folyókat és ivóvízforrásokat, valamint azok vízgyűjtő területeit – határokon átnyúló jellegűek. A felvízi és alsó folyószakaszok közös természeti értékek, vízi élőhelyek, mint közös potenciálok és kihívások. A határvizek miatt közös megoldásokra van szükség az árvíz- és katasztrófavédelem, a vízminőség javítása és a szennyezés megszüntetése terén. A beavatkozás hozzájárul a határ menti térség árvízvédelmének és vízgazdálkodásának, valamint a kockázatkezelésben részt vevő szervezetek koordinációs és reagálási képességének javításához.

Támogatott tevékenységek
A pályázók az alábbi beavatkozásokra nyújthatják be pályázatukat:

• Beavatkozás 1.2.2/A): Árvízkockázatok kezelése és vízgazdálkodás
  Bár az árvizek a természet részét képezik, a társadalom sebezhetőbbé vált a természeti veszélyekkel szemben. A beavatkozás a veszélyek megelőzését célozzák, szem előtt tartva, hogy az árvízmegelőzés nem korlátozódhat az árvízi eseményekre. A felszíni vizek minősége javult az elmúlt évtizedekben, de a mezőgazdasági, kommunális és ipari szennyvizekből származó szennyezés továbbra is jelentős.
  A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
  • az illetékes hatóságok közötti intézményi együttműködés erősítése;
  • az árvízvédelmi infrastruktúra fejlesztése;
  • korai figyelmeztető és előrejelző rendszerek fejlesztése;
  • az árvízvédelemhez kapcsolódó vízkészlet-gazdálkodás javítása;
  • a folyók természetes ártereinek helyreállításának támogatása a vízvisszatartás és az árvizek hatásainak mérséklése érdekében;
  • kisvízfolyások helyreállításának támogatása;
  • a felszíni vizek vízminőségének nyomonkövetése és elemzése;
  • a felszíni vizekből a káros és a környezetben tartósan megmaradó anyagok eltávolítása;
  • a víztestek turisztikai potenciáljának felmérése;
  • a helyi közösségek bevonása figyelemfelkeltő kampányok révén.
    A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás célkitűzéseivel.
• Beavatkozás 1.2.2/B): Katasztrófakockázatok kezelése
  Az elmúlt években a polgárok számos olyan nemkívánatos eseményt éltek át, amelyek emberi életeket,tulajdont, környezetet vagy kulturális örökséget pusztítottak el. A klímaváltozás hatásai a térségben ameleg hőmérsékleti szélsőségek növekedéséhez, a nyári csapadékmennyiség csökkenéséhez, a vízhőmérséklet emelkedéséhez, az erdőtüzek kockázatának növekedéséhez és az erdők gazdasági értékének csökkenéséhez vezetnek. A beavatkozás hozzájárul a határmenti katasztrófakockázat-kezelés határonátnyúló kapacitásának növeléséhez, valamint a katasztrófakockázat-kezelésben részt vevő szervezetekkoordinációs és reagálási képességének javításához.
  A beavatkozás különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:
  • az illetékes hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés erősítése;
  • a szélsőséges időjárási körülmények kezelése, amelyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek (pl. rendkívül pusztító viharok, hirtelen áradások, jégeső, szárazság ivóvízhiánnyal);
  • az ivóvíz releváns mikro- és szennyezőanyagainak monitorozása és elemzése (pl. peszticidek, gyógyszerek és metabolitjaik, ipari szennyezés);
  • az emberi fogyasztásra szánt vízellátás infrastrukturális hátterének javítása (pl. vízkivétel, kezelés, tárolás és elosztás infrastruktúra, ivóvízellátás);
  • a szélsőséges időjárási viszonyok okozta erdő- és növénytüzek hatékony kezelésének elősegítése;
  • az infrastruktúra fejlesztése a természeti és ember által előidézett veszélyekből eredő kockázatok megelőzésére vagy kiküszöbölésére;
  • a lakosság tudatosságának, felkészültségének és részvételének növelése.
    A pályázók egyéb tevékenységeket is javasolhatnak, amennyiben azok összhangban vannak a beavatkozás célkitűzéseivel.

Célcsoportok
Pályázatot nyújthat be minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely céljai megegyeznek az Intézkedés céljaival és megfelelő tapasztalattal rendelkezik az általa javasolt tevékenységek megvalósításban.

A fő célcsoportok a következők:

• hatóságok és közintézmények;
• vízgazdálkodási szervezetek;
• katasztrófavédelmi szervezetek;
• nem kormányzati szervezetek;
• helyi és területi önkormányzatok, azok költségvetési szervei illetve gazdasági társaságai;
• Európai területi társulások;
• egyetemek és kutatóintézetek;
• oktatási szervezetek.

III. Intézkedés: 2.4.1 – A helyi örökség megőrzése

Célkitűzések
A kulturális örökségnek és a turizmusnak a kohézióban és a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepét számos lehetőség és kihívás hangsúlyozza. A határ menti térség gazdag tárgyi (kastélyok, múzeumok, műalkotások), szellemi (dalok, hagyományok stb.) és digitális (született-digitális és digitalizált) kulturális örökségben. Ez magába foglalja a műemlékeket, helyszíneket, tájakat, készségeket, gyakorlatokat, ismereteket és az emberi kreativitás megnyilvánulásait. A kulturális örökség egyrészt az előző generációktól örökölt kulturális sokszínűség megnyilvánulása, másrészt a fenntartható kulturális, társadalmi, környezeti és gazdasági fejlődés erőforrása. A globalizáció, modernizáció és az urbanizáció hatására a vidéki közösségek hitelessége, helyidentitása és hagyományai erodálódnak, így kevésbé tudják megőrizni helyi identitásukat. Az akció közösségépítő és helyteremtő tevékenységekkel járul hozzá a helyi identitás fenntartásához és erősítéséhez. Nem utolsó sorban innovatív megoldásokat vezet be helyi örökség felhasználásában, ezáltal javítva a települések ellenálló képességét.

Támogatott tevékenységek
Az intézkedés hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez, az életminőség javításához, a társadalmi kohézióhoz és az elvándorlás csökkentéséhez.

Az intézkedés különösen a következő határokon átnyúló kezdeményezéseket támogatja:

• a helyi örökség megőrzése, helyreállítása és felújítása;
• innovatív megoldások használta az örökségi helyszínek és szellemi örökség értelmezésére és felhasználására (pl. történelmi épületek, mérnöki létesítmények, helyek és terek, ipari örökség műtárgyai, szobrok, műemlékek, emlékművek és sírok, régészeti lelőhelyek és történelmi parkok, kertek és egyéb tájak);
• a helyi örökség turisztikai, kulturális, közösségépítő, közérdekű vagy vegyes (köz- és magáncélú) fenntartható használatának biztosítása.

Célcsoportok
Pályázatot nyújthat be minden jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely céljai megegyeznek az Intézkedés céljaival és megfelelő tapasztalattal rendelkezik az általa javasolt tevékenységek megvalósításban.

A fő célcsoportok a következők:

• helyi és területi önkormányzatok, azok költségvetési szervei illetve gazdasági társaságai;
• Európai Területi Társulások;
• múzeumok és egyéb kulturális intézmények;
• templomok;
• nem kormányzati szervezetek;
• kis- és középvállalkozások
• erdőgazdálkodási szervezetek;
• nemzeti park igazgatóságok;
• natúrpark szervezetek.

Specifikus feltételek

Definíciók

• Jelen felhívásban helyi örökség minden olyan tárgyi és szellemi, illetve digitális kulturális örökség, amely a helyi közösség kohéziójának, identitástudatának erősítését, a térségi szereplők összetartozás érzésének támogatását szolgálja a másoktól való eltérések kiemelésével, ill. a közösség kollektív emlékezetének megteremtésével.
  • A jelen felhívásban tárgyi kulturális örökség minden olyan fizikai műtárgy, amelyet egy társadalomban állítanak elő, karbantartanak és generációk között továbbadnak. Magába foglalja a művészeti alkotásokat, épített örökséget, például épületeket, műemlékeket, régészeti lelőhelyeket és az emberi kreativitás egyéb fizikai vagy kézzelfogható termékeit, amelyek kulturális jelentőséggel bírnak egy társadalomban.
  • A jelen felhívásban szellemi kulturális örökség alatt azokat a gyakorlatokat, reprezentációkat, kifejezéseket, ismereteket, készségeket – valamint az ezekhez kapcsolódó eszközöket, tárgyakat, műtárgyakat és kulturális tereket – kell érteni, amelyek a közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részének ismerik el.
• Jelen Felhívásban a fenntartható használat a támogatott helyszínek köz- és/vagy magánérdekű, zavartalan működését jelenti. A támogatott helyeknek a fejlesztést követően rendszeresen fogadniuk kell a helyi lakosságot vagy látogatókat.
• A jelen Felhívásban a kulturális örökségre irányuló beavatkozáson minden olyan tevékenységet értünk, amely hatással van, vagy potenciálisan hatással lehet az örökség szempontjából érdekes építményekre, helyekre vagy helyszínekre, és bármilyen fizikai változást vagy változást ér el.
• A jelen felhívásban az adaptív újrahasználat egy meglévő épület újrahasznosítását jelenti új típusú felhasználásra. Az adaptív újrahasználat magában foglalhatja a korszerűsítéseket, külső kiegészítéseket, a belső tér átszervezését és az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra cseréjét, azonban a kulturális örökség elemeinek hagyományos fenntartását és folyamatos fennmaradását (akár tárgyi, akár immateriális örökség részei) biztosítani kell.

Specifikus feltételek

• A pályázóknak kapcsolatot kell teremteniük a tárgyi és a szellemi örökség között. A pályázóknak a tárgyi örökség helyreállítását a szellemi örökség erősítésének katalizátoraként kell használniuk. Kizárólag szellemi kulturális örökséggel foglalkozó pályázat nem támogatható.
• A használaton kívüli örökségvédelmi épületeket, területeket vagy helyszíneket adaptív módon újra kell használni, kulturális, gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel.
• A pályázóknak ösztönözniük kell a közösségi részvételt a megvalósítás alatt és után, és a helyi közösségek számára előnyök megteremtésére kell összpontosítaniuk.
• A megvalósítás során a partnereknek mozgósítaniuk kell a határokon átnyúló tudásátadást és az érintett kulturális örökség kutatását

Főbb kiválasztási szempontok

A fő értékelési szempontok a következők:

• a partnerek közötti határon átnyúló együttműködés ereje és jövőbeli lehetőségei;
• széles körű partnerség megteremtése, amely biztosítja az örökség-helyreállítási és irányítási folyamatok fenntarthatóságát, és pozitív hatást gyakorol a helyi közösségekre (pl. többszereplős partnerségek, helyi szereplők);
• a projektcélok relevanciája a regionális fejlesztési célok, valamint a helyi igényekhez képest;
• kreatív és innovatív megközelítések a hozzáférés szélesítésére és a sokféle közönség bevonására;
• az örökségi helyszínek jogi védettségének jelentősége vagy mértéke, vagy az örökség jogi védelmében a projekt eredményeként bekövetkező esetleges változások;
• pénzügyi és humán garanciák a helyi közösségek bevonásával megvalósuló projekteredmények fenntarthatóságára;

Területi követelmények
Jelen felhívásra Magyarország és Szlovákia bármelyik régiójában bejegyzett szervezet pályázhat, azonban a pályázat tevékenységei kizárólag a program területén valósíthatók meg vagy azok eredményeinek a programterületen kell jelentkeznie.

A programterület a következő NUTS3 régiókból áll:

Magyarország

• Győr-Moson-Sopron vármegye
• Komárom-Esztergom vármegye
• Pest vármegye
• Budapest főváros
• Nógrád vármegye
• Heves vármegye
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Szlovákia

• Bratislavský samosprávny kraj
• Trnavský samosprávny kraj
• Nitriansky samosprávny kraj
• Banskobystrický samosprávny kraj
• Košický samosprávny kraj

Jogosult pályázók

Jogi formától függően az alábbi szervezetek vehetnek részt a programban:

• Állami szervezetek és hatóságok
• Közjogi szervezetek
• Magánjog hatálya alá tartozó nonprofit szervezetek
• Kis- és középvállalkozások

Kultúra és örökség megőrzésének támogatása

1. A kultúrához és az örökség megőrzéséhez nyújtott támogatás a következő formákban valósulhat meg:
   1. ) beruházási támogatás, beleértve a kulturális infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatást;
   2. ) működési támogatás.
2. A támogatás az alábbi kulturális célokra és tevékenységekre nyújtható:
   1. ) múzeumok, levéltárak, könyvtárak, művészeti és kulturális központok vagy terek, színházak, mozik, operaházak, koncerttermek, egyéb élő előadással foglalkozó szervezetek, filmörökséggel foglalkozó intézmények és más hasonló művészeti és kulturális infrastruktúrák, szervezetek és intézmények;
   2. ) tárgyi örökség, beleértve az ingó vagy ingatlan kulturális örökség minden formáját, valamint a régészeti helyszíneket, műemlékeket, történelmi helyszíneket és épületeket; a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, vagy ha valamely uniós tagállam illetékes hatóságai hivatalosan kulturális vagy természeti örökségként ismerik el;
   3. ) a szellemi örökség bármilyen formája, beleértve a népszokásokat és a népi mesterségeket;
   4. ) művészeti vagy kulturális események és előadások, fesztiválok, kiállítások és más hasonló kulturális tevékenységek;
   5. ) kulturális és művészeti oktatási tevékenységek, valamint a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása fontosságának megértésének előmozdítása oktatási és nagyobb nyilvánosságot célzó programok révén, beleértve az új technológiák felhasználását is;
   6. ) zene és irodalom írása, szerkesztése, előállítása, terjesztése, digitalizálása és kiadása, beleértve a fordításokat is.

      A támogatás maximális összege nem haladhatja meg sem az elszámolható költségek és a projekt diszkontált bevételei közötti különbséget, sem a támogatható költségek 70 %-át. A bevételeket a támogatható költségekből előzetesen vagy egy visszakövetelési mechanizmuson keresztül kell levonni. A támogatható költségek a zenei és irodalmi kiadványok kiadásának költségei, beleértve a szerzői díjakat (copy-right költségek), a fordítói díjakat, a szerkesztői díjakat, az egyéb szerkesztési költségeket (lektorálás, javítás, átnézés), a nyomdai előkészítési és nyomdai költségeket, valamint a nyomtatási vagy elektronikus kiadási költségeket.

3. ) A beruházási támogatás esetében a támogatható költségek a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházási költségek, beleértve:
   1. ) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, beszerzésének, megőrzésének vagy fejlesztésének költségei, amennyiben az idő vagy a térkapacitás legalább 80 %-át évente kulturális célokra használják;
   2. ) a kulturális örökség megszerzésének költségei, beleértve a bérbeadást, a birtokba adást vagy a fizikai áthelyezést;
   3. ) a tárgyi és immateriális kulturális örökség megőrzésének, megőrzésének, helyreállításának és rehabilitációjának költségei, beleértve a megfelelő körülmények közötti tárolás, a speciális eszközök és eszközök, valamint a dokumentálás, kutatás, digitalizálás és közzététel többletköltségeit;
   4. ) a kulturális örökség közönség számára való hozzáférhetőségének javításával kapcsolatos költségek, beleértve a digitalizálás és más új technológiák költségeit, a speciális igényű személyek számára való hozzáférhetőség javításának költségeit (különösen a fogyatékkal élők számára kialakított rámpák és liftek, Braille-írással történő jelzések és a múzeumokban található gyakorlati kiállítások), valamint a kulturális sokszínűség előmozdításának költségeit a bemutatók, programok és látogatók tekintetében;
   5. ) kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok és támogatások költségei, beleértve a kiválasztási eljárások költségeit, a promóciós költségeket és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket;
4. ) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatható költségekés a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési nyereséget az elszámolható költségekből előzetesen, ésszerű előrejelzések alapján vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén le kell vonni. Az infrastruktúra üzemeltetője az adott időszakban ésszerű nyereséget tarthat meg.
   Alternatívaként a 2 millió EUR-t meg nem haladó támogatás esetében a támogatás maximális összege az elszámolható költségek 80 %-ában állapítható meg. A kulturális és örökségvédelmi beruházási támogatás projektenként nem haladhatja meg a 150 millió eurót.
5. ) A működési támogatás esetében a támogatható költségek a következők:
   1. ) a kulturális intézmény vagy kulturális örökségi helyszín folyamatos vagy időszakos tevékenységéhez kapcsolódó költségek, beleértve a kiállításokat, előadásokat, rendezvényeket és hasonló, a rendes üzletmenet keretében végzett kulturális tevékenységeket;
   2. ) a kulturális és művészeti oktatási tevékenységek költségei, valamint a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása fontosságának megértésének előmozdítása oktatási és nagyobb nyilvánosságot célzó programok révén, beleértve az új technológiák felhasználását is;
   3. ) a kulturális intézményekhez vagy örökségi helyszínekhez és tevékenységekhez való nyilvános hozzáférés javításának költségei, beleértve a digitalizálás és az új technológiák használatának költségeit, valamint a fogyatékkal élők hozzáférhetőségének javításának költségeit;
   4. ) a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó működési költségek, például ingatlanok és kulturális helyszínek bérleti díja vagy lízingje, utazási költségek, a kulturális projekthez vagy tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó anyagok és készletek, kiállítások és díszletek építészeti szerkezetei, eszközök, szoftverek és berendezések kölcsönzése, lízingje és értékcsökkenése, a szerzői művek és más szellemi tulajdonjogokkal védett tartalmak hozzáférési jogainak költségei, promóciós költségek és a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerülő költségek; az értékcsökkenési költségek és a finanszírozási költségek csak akkor támogathatók, ha azokat nem fedezi beruházási támogatás;
   5. ) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín vagy a projekt keretében dolgozó személyzet költségei;
   6. ) külső tanácsadók és szolgáltatók által nyújtott tanácsadói és támogató szolgáltatások költségei, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.
6. A működési támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg a működési veszteségek fedezéséhez szükséges összeget és az adott időszakban az ésszerű nyereséget. Ezt ex ante, ésszerű előrejelzések alapján, vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén kell biztosítani. Alternatív megoldásként a 2 millió EUR-t meg nem haladó támogatás esetében a támogatás maximális összege a támogatható költségek 80 %-ában állapítható meg.
   A kultúrára és a kulturális örökség megőrzésére nyújtott működési támogatás nem haladhatja meg vállalkozásonként és évente a 75 millió EUR-t.
7. ) Nem nyújtható támogatás sajtónak és folyóiratoknak, függetlenül attól, hogy azok nyomtatott vagy elektronikus formában jelennek meg.

Támogatás sport- és többfunkciós rekreációs infrastruktúrákhoz

1. ) A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrák támogatása a következő formában valósulhat meg:
   1. ) beruházási támogatás, beleértve a sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúra építéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatást;
   2. ) a sportinfrastruktúrához nyújtott működési támogatás;
2. ) A sportinfrastruktúrát nem használhatja kizárólag egyetlen hivatásos sportfelhasználó. A sportinfrastruktúra más hivatásos vagy nem hivatásos sportfelhasználók általi használatának évente az időkapacitás legalább 20 %-át kell kitennie. Ha az infrastruktúrát egyszerre több felhasználó használja, az időkapacitás kihasználtságának megfelelő hányadát kell kiszámítani.
3. ) A többfunkciós rekreációs infrastruktúra olyan többfunkciós jellegű rekreációs létesítményekből áll, amelyek – a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények kivételével – különösen kulturális és rekreációs szolgáltatásokat nyújtanak.
4. ) A sport- vagy multifunkcionális rekreációs infrastruktúrákhoz való hozzáférést több felhasználó számára kell biztosítani, és azt átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell biztosítani. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az infrastruktúra beruházási költségeinek legalább 30 %-át finanszírozták, kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférés biztosítható, feltéve, hogy e feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
5. ) Ha a sportinfrastruktúrát hivatásos sportegyesületek használják, a használat árazási feltételeit nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.
6. ) A sport- vagy multifunkcionális rekreációs infrastruktúra építésére, korszerűsítésére és/vagy üzemeltetésére harmadik félnek adott koncessziót vagy egyéb megbízást nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes alapon kell odaítélni, kellő tekintettel az alkalmazandó közbeszerzési szabályokra
7. ) A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében a támogatható költségek a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházási költségek.
8. ) A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési nyereséget a támogatható költségekből előzetesen, észszerű előrejelzések alapján vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén le kell vonni. Alternatív megoldásként a 2 millió EUR-t meg nem haladó támogatás esetében a támogatás maximális összege a támogatható költségek 80 %-ában állapítható meg. A sport- és multifunkcionális rekreációs infrastruktúrákhoz nyújtott beruházási támogatás nem haladhatja meg a 30 millió eurót, illetve a projekt összköltsége nem haladhatja meg a 100 millió eurót.
9. ) A sportinfrastruktúrák működési támogatása esetében a támogatható költségek az infrastruktúra által nyújtott szolgáltatások működési költségei. Ezek a működési költségek magukban foglalják az olyan költségeket, mint a személyi költségek, az anyagok, a szerződéses szolgáltatások, a kommunikáció, az energia, a karbantartás, a bérleti díj, az adminisztráció stb. költségei, de nem tartoznak ide az értékcsökkenési költségek és a finanszírozási költségek, amennyiben ezeket a beruházási támogatásból fedezték.
10. ) A sportinfrastruktúrához nyújtott működési támogatás esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az adott időszak működési veszteségét. Ezt ex-ante, ésszerű előrejelzések alapján, vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén kell biztosítani. Alternatív megoldásként a 2 millió EUR-t meg nem haladó támogatás esetében a támogatás maximális összege a támogatható költségek 80%-ában állapítható meg.
    A sportinfrastruktúrához nyújtott működési támogatás nem haladhatja meg infrastruktúránként és évente a 2 millió EUR-t.

Beruházási támogatás helyi infrastruktúrákhoz

1. ) A helyi infrastruktúrák beruházási támogatása a helyi infrastruktúrák építését vagy korszerűsítését finanszírozza, amely olyan infrastruktúrákat érint, amelyek helyi szinten hozzájárulnak az üzleti és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez. A helyi infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás nem vonatkozik az általános csoportmentesség rendelet III. fejezetének más szakaszai alá tartozó infrastruktúrákhoz nyújtott támogatásra, az 1. szakasz kivételével. A helyi infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás nem vonatkozik a repülőtéri infrastruktúrára és a kikötői infrastruktúrára.
2. ) Az infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell az érdekelt felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért vagy értékesítéséért felszámított árnak meg kell felelnie a piaci árnak.
3. ) Az infrastruktúra üzemeltetésére harmadik félnek adott koncessziót vagy egyéb megbízást nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell odaítélni, kellő tekintettel az alkalmazandó közbeszerzési szabályokra.
4. ) A támogatható költségek a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházási költségek.
5. ) A támogatás összege nem haladhatja meg a támogatható költségek és a beruházás működési nyeresége közötti különbséget. A működési nyereséget a támogatható költségekből előzetesen, észszerű előrejelzések alapján vagy egy visszakövetelési mechanizmus révén le kell vonni.
6. ) A dedikált infrastruktúra nem mentesül a támogatás alól.
7. ) A helyi infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás nem haladhatja meg a 10 millió eurót, illetve ugyanazon infrastruktúra összköltsége nem haladhatja meg a 20 millió eurót

A pályázati adatlapot angolul kell benyújtani online, az Interreg+ monitoring rendszer pályázati modulján keresztül. A pályázók számára 2023. június 15-től érhető el a rendszer.

Addig az érdeklődők a ’Draft Application From’ Excel dokumentumot használhatják a projekt részük kidolgozására, amelyet meg tudnak osztani a partnerükkel is.

A pályázatokat a vezető pályázó nyújthatja be az alábbi határidőig: 2023. augusztus 15. (kedd) 16:00 (közép-európai idő szerint)

A támogatás formája
A program vissza nem térítendő támogatást nyújt a kiválasztott projektek megvalósításához, amely EU-s hozzájárulásból és nemzeti társfinanszírozásból áll. Hatóságok, állami fenntartású közintézmények és állami tulajdonú vállalatok kivételével valamennyi partnernek önrészt kell biztosítania a projektek megvalósításához. A partnerek költségei – az egyszerűsített költségkategóriák kivételével – a költségek felmerülése és kifizetése után számolhatók el.

Támogatás mértéke
Az indikatív projektméret segít a pályázóknak projektméretüket a program pénzügyi keretéhez igazítani. A 200 000 €-nál kisebb összköltségvetésű projektek nem támogathatók. A projektek maximális költségvetése nincs korlátozva.

Technikai támogatás
A pályázók munkanapokon 10:00 és 15:00 óra között telefonon vagy e-mailben felkereshetik a KT programmenedzsereit. A pályázók előzetes egyeztetés alapján személyes interjút vagy online konzultációt is kérhetnek a beadás előtt.

Letölthető dokumentumok

Call for proposals HUSK-2302 (EN)
Call for proposals HUSK-2302 (HU)
Call for proposals HUSK-2302 (SK)
Methodology and criteria for selection (EN)
Assessment grids (EN)
Subsidy contract template HUSK-2302 (EN)
Subsidy contract general terms HUSK-2302 (EN)
Model partnership agreement HUSK-2302 (EN)
Annex I – Partners’ declaration of honour (EN)
Annex I – Partners’ declaration of honour (HU)
Annex I – Partners’ declaration of honour (SK)
Annex IV – Project part concept (HU)
Annex IV – Project part concept (SK)
Annex VII – De minimis declaration (HU)
Annex VII – De minimis declaration (SK)
Annex VIII – Test of undertaking in difficulty (HU)
Annex VIII – Test of undertaking in difficulty (SK)
Draft application form (EN)
Eligibility of expenditures HUSK 2021-2027 (EN)
Eligibility of expenditures HUSK 2021-2027 (HU)
Eligibility of expenditures HUSK 2021-2027 (SK)
Guidelines on project promotion HUSK 2021-2027 (EN)
Guidelines on project promotion HUSK 2021-2027 (HU)
Guidelines on project promotion HUSK 2021-2027 (SK)
User manual to Interreg+ application module (EN)
Application package_HUSK-2302_v1-00.zip
Information for Hungarian partners (HU)

A pályázat weboldala
Pályázati felhívás – HUSK-2302

Pályázni szeretne?!

A témavezetők az alábbi e-mail címeken vagy telefonszámokon érhetők el:

Intézkedés 1.2.1 – A természeti erőforrások védelme és megóvása
Bančanská Viktória (EN/SK) | vbancanska@skhu.eu | +36 20 312 4949

Intézkedés 1.2.2 – Közös kockázatkezelés
Biriki Arianna (EN/HU) | abiriki@skhu.eu | +36 30 639 9502

Intézkedés 2.4.1 – A helyi örökség megőrzése
Hegyháti-Molnár Andrea (EN/HU) | ahegyhati-molnar@skhu.eu | +36 30 239 1898

Általános információ
Veres Csilla (EN/HU) | csveres@skhu.eu | +36 30 297 7118
Holop Szilveszter (EN/HU/SK) | szholop@skhu.eu | +36 30 835 8546

Interreg+ helpdesk (EN/HU)
iplusoffice@szpi.hu