Azbeszttartalmú kőzúzalék okozta egészségügyi kockázatok felszámolására nyílik az azbesztmentesítési pályázat 2026 a helyi önkormányzatok számára – a vidék- és településfejlesztési miniszter rendelete rögzíti a támogatás pontos feltételeit, a vállalandó önerő mértékétől a jelentéstételi kötelezettségig.

Az azbesztmentesítési szabályozás szükségessége

A burgenlandi bányákból származó, azbeszttartalmú kőzúzalék hazai felhasználása olyan környezet-egészségügyi helyzetet teremtett, amelyet a kormány célzott állami támogatással kíván kezelni. Az érintett anyagot korábban több településen is felhasználták építési, útépítési célokra, így a szennyezett, egészségügyi kockázatot jelentő helyszínek azonosítása és mentesítése önkormányzati feladattá vált – ehhez biztosít most jogszabályi hátteret és pénzügyi forrást a vidék- és településfejlesztési miniszter rendelete.

A probléma nem új keletű: a kőzúzalék felhasználásának mértéke és az érintett települések száma az elmúlt időszakban vált egyre láthatóbbá, ahogy egyre több önkormányzat szembesült azzal, hogy saját közigazgatási területén is található olyan útalap, járda vagy egyéb építmény, amelynél az azbesztrost jelenléte igazolható. Mivel a mentesítés – a szükséges vizsgálatoktól a tényleges beavatkozásig – jelentős szakértői és kivitelezői költséggel jár, a kisebb települések önerőből gyakran nem tudták volna elvégeztetni a szükséges munkálatokat.

A támogatás jogi kereteit Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter rendelete rögzíti, amely a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló korábbi KTM rendeletet egészíti ki egy új alcímmel és egy hozzá tartozó előirányzati sorral. A jogszabály a kihirdetését követő napon lépett hatályba, vagyis a pályázati rendszer jogi feltételei már adottak ahhoz, hogy a program gazdájaként eljáró szervezet elindíthassa a tényleges kiírást.

Mire fordítható az azbesztmentesítési pályázat 2026 támogatása?

A rendelet szerint az azbeszttartalmú kőzúzalék okozta egészségügyi kockázat megszüntetésével közvetlenül összefüggő költségek számolhatók el a pályázat keretében.

Elszámolható költségek:

• a kockázat megszüntetéséhez kapcsolódó azbesztmentesítési tevékenységek közvetlen költségei,
• az akkreditált mérések – így a kőzetvizsgálat és a levegőmérés – költségei, a pályázati kiírásban meghatározott bizottság döntése szerinti feltételekkel.

Fontos részlet, hogy a támogatás már megkezdett vagy akár meg is valósult tevékenységre is igényelhető, egyes uniós állami támogatási szabályok betartása mellett. Ez a rendelkezés különösen azoknak az önkormányzatoknak fontos, amelyek – felismerve a veszélyt – már saját forrásból megkezdték a mentesítést, mielőtt a pályázati lehetőség egyáltalán megnyílt volna: számukra visszamenőleges elszámolási lehetőséget teremt a szabályozás, csökkentve annak kockázatát, hogy a gyors, felelős reagálás anyagilag hátrányosan érintse a települést.

Pályázók köre

A pályázati lehetőség kizárólag önkormányzatok számára áll nyitva: az a fővárosi kerületi vagy települési önkormányzat élhet vele, amelynek közigazgatási területén – akkreditált vizsgálattal igazoltan – egészségügyi kockázatú, azbeszttel szennyezett helyszínt azonosítottak.

A pályázónak emellett:

• rendelkeznie kell úgynevezett azbeszttérképpel,
• vállalnia kell, hogy a fenntartási időszak végéig háromhavonta jelentést készít az akkreditált vizsgálatok eredményeiről,
• igazolnia kell a jelentésekkel, hogy a támogatásból megvalósított beavatkozás ténylegesen megszüntette az egészségügyi kockázatot.

Amennyiben a szennyezett ingatlan magánszemély tulajdonában van, az önkormányzat és az érintett tulajdonos magánjogi megállapodást köthet az elvégzendő tevékenységről – így a program magántulajdonban lévő, de közérdekű szennyezésmentesítést igénylő ingatlanokra is kiterjedhet.

Ha ön önkormányzat és pályázni szeretne, töltse ki az alábbi űrlapot!

Mekkora önerőt kell vállalni?

Az azbesztmentesítési pályázat sikeressége esetén a nyertes önkormányzatnak a település típusától függő mértékű önerőt kell biztosítania:

• megyei jogú városok esetében legfeljebb az elismert költségek 30 százaléka,
• más városok esetében legfeljebb az elismert költségek 20 százaléka,
• nagyközségek és községek esetében legfeljebb az elismert költségek 10 százaléka.

A differenciált önerő-arány egyértelműen a kisebb, szűkösebb költségvetéssel gazdálkodó települések tehermentesítését szolgálja, miközben a nagyobb, jellemzően stabilabb bevételi forrásokkal rendelkező városoktól nagyobb önrészt vár el a jogalkotó.

Finanszírozási könnyítések

A rendelet több ponton is rugalmasságot biztosít a pályázóknak. Egyrészt indokolt esetben azok a költségek is elszámolhatók, amelyek a pályázati kiírás megjelenése után, de még a pályázat benyújtása és elbírálása előtt merültek fel – ez gyors beavatkozást igénylő, halaszthatatlan helyzetekben adhat mozgásteret az önkormányzatoknak. Másrészt a pályázati kiírásban meghatározott bizottság döntése alapján az elnyert forrás terhére részleges vagy teljes előfinanszírozás is biztosítható, ami könnyítheti a kisebb önkormányzatok likviditási helyzetét a projekt megvalósítása során.

A pályázatok elbírálásában a kiírásban kijelölt bizottság javaslattételi jogkörrel rendelkezik, vagyis a támogatási döntések szakmai előkészítése testületi keretek között történik. Ez a megoldás egységes szakmai szempontrendszert biztosíthat a bírálat során, ami különösen fontos lehet egy olyan témában, ahol a kockázat mértékének megítélése és a szükséges beavatkozás terjedelme szakértői mérlegelést igényel.

Az előirányzat és az uniós háttér

A jogszabály mellékletében megjelenő új előirányzati sor – „Azbeszt-mentesítési Alap” néven – rögzíti, hogy a forrásból a helyi önkormányzatok részesülhetnek támogatásban, pályázati úton, pályázati rendszeren kívül, kérelemre, illetve támogatási szerződés, támogatói okirat vagy megállapodás formájában.

A támogatás nyújtható előleggel, egy összegben vagy időarányos, illetve teljesítésarányos részletekben is.

A rendelet külön kitér arra is, hogy a program az Európai Unió állami támogatási szabályainak megfelelően működik: a támogatás egyes elemei a csekély összegű (de minimis) támogatásokra, illetve az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós szabályozásra épülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagyobb összegű támogatások odaítélésénél a kedvezményezetteknek – a vonatkozó bizottsági rendeletben előírt kötelező tartalmi elemekkel – írásban kell benyújtaniuk támogatási kérelmüket még a projekt megkezdése előtt, kivéve, ha a támogatás az erre vonatkozó kivételek alá esik.

Mit jelent ez a gyakorlatban az önkormányzatoknak?

Az új szabályozás azoknak a településeknek nyit reális esélyt a szennyezett területek rendezésére, amelyek eddig saját forrásból nem tudták volna finanszírozni a szükséges vizsgálatokat és mentesítési munkálatokat. A háromhavonta esedékes jelentéstételi kötelezettség és az akkreditált vizsgálatok előírása egyúttal garanciát is jelent arra, hogy a felhasznált támogatás ténylegesen mérhető egészségügyi eredményhez vezet.

A azbesztmentesítési pályázati kiírás konkrét részletei – így a benyújtási határidők, az igényelhető támogatási összeg felső határa és a bírálati szempontok – a program gazdájaként eljáró szervezet későbbi közleményéből válnak ismertté; a most megjelent rendelet ehhez teremti meg a jogi és pénzügyi kereteket.

Fotó: depositphotos.com