210 éve, 1810. november 7-én született a magyar nemzeti opera megteremtője, Himnuszunk megzenésítője, Erkel Ferenc. Az évforduló alkalmából az Erkel Ferenc Emlékház pályázatot hirdet diákok számára pár perces videó film készítésére, Erkelhez kapcsolódóan, tetszőleges témában és műfajban (kisjátékfilm, dokumentumfilm, animációs film).

A legfeljebb 3 perces filmek készülhetnek kamerával és mobiltelefonnal is. Az elkészült alkotásokat .mp4 vagy .mov kiterjesztésben várjuk.

Az elkészült videó filmeket 2021. január 10-ig várjuk az emlekhaz@gyulakult.hu címre. A pályamunkák értékelését és a díjátadást a magyar kultúra napjához kapcsolódva tervezik.

Segítségként a témaválasztáshoz néhány érdekesség Erkel Ferenc életéből.

• Erkel Ferenc először 11 évesen lépett fel nyilvános zongorakoncerttel.
• Erkel Ferenc későbbi feleségével, Adler Adéllal egy sajnálatos eset révén ismerkedett meg. Ferenc testvére, János, Adleréknél lakott albérletben Pesten, miközben jogot tanult. Megbetegedett, s az ifjú Adler Adél önzetlenül ápolta. Ezért János szerelmet vallott és házasságot ígért, de gyógyulása után ígéretét nem tartotta meg, eltűnt. Ferenc úgy érezte, a család nevén esett csorbát neki ki kell köszörülnie, s feleségül vennie Adélt.
• Ezt tartották Erkelről: „A sas szeme nem lát tisztábban a sziklaoromról le a völgybe, mint ahogy az ő szeme uralkodott az alatta lévő zenekar felett.”
• Erkel fanatikus sakkozó volt. Szabadideje javarészét ezzel töltötte, s mikor kérdezték miért teszi ezt, így felelt: „Ha sakkozom, legalább nem kell zenéről, a nem is mindig szellemes zenészekkel társalogni.”
• Erkel Ferenc szerette az állatokat, kutyája, egy szőkével tarkított fehér ebecske, aki Bundás névre hallgatott, gyakran a kávéházba is elkísérte.
• 1854-ben Erkel a híres kondorosi csárdánál betyárok fogságába esett. A helyett azonban, hogy kirabolták volna, egész éjjel mulattak Erkel muzsikájára, reggel pedig megpakolva minden földi jóval és védelemmel ellátva eresztették útnak.
• Erkel Ferenc az elterjedt vélekedéssel ellentétben egyes számmal, tehát valószínűleg az elsők között adta be a Himnusz megzenésítésére a pályaművét.
• Erkel a Himnusz pályázat jelégije gyanánt Kölcseytől szeretett volna idézni, ekképpen: „Itt az írás forgassátok…”. A nyomda ördöge azonban közbeszólt, és ez a változat jelent meg: „Itt az írás olvassátok…”
• A Hunyadi László operában szereplő, közkedvelt „Meghalt a cselszövő…” kezdetű dal motívumát a későbbiekben megtalálták környékünkön, a nép ajkán, mégpedig Gyulaváriban, menyasszonykísérő csárdásként – természetesen más szöveggel.
• Az Erkel Ferenc Emlékházban található az úgynevezett néma zongora, melyet Erkel Ferenc utazásai során hasznát gyakorláshoz. A zongorának nincs hangja, de Erkelnek olyan belső hallása volt, hogy ez nem zavarta a rendszeres gyakorlásban, ahogy leütött egy billentyűt, hallotta minek kell megszólalnia.

Természetesen nem csak a felsorolásban szereplő témákból indulhattok ki! A fentieken túl sok egyéb érdekes információt találtok a zeneszerzőről az interneten (akár az erkelemlekhaz.hu oldalon), a könyvtárban, de magában az Erkel Ferenc Emlékházban is.