Na Mi Újság, Rejtő Úr? Irodalmi és képzőművészeti pályázat

Irodalmi-képzőművészeti pályázat P. Howard szellemének elidézésére.

2018 januárjában múlt 75 esztendeje, hogy a magyar irodalom egyik legolvasottabb írója, a Reich néven született Rejtő Jenő (1905-1943), emberhez méltatlan körülmények közt elpusztult. Zsidó származása okán a 2. magyar hadsereg munkaszolgálatosaként a Don-kanyarban veszett nyoma. Életét anekdotákkal kövezett legendák szövik be, a Rejtő-mítosz él és élni (hagyják) akar. S az általa teremtett figurák is önálló létre szenderültek, parodisztikus regényeinek fordulataira mindennapi életünk megannyi (abszurd) eseményében nap mint nap ráismerhetünk. Életmű és szerzője egyaránt kultikus tényezői a magyar kultúruniverzumnak. A tőle kapkodott idézeteket, a P. Howard-szállóigéket immáron 80 éve cibálja az úri-hölgyi olvasóközönség…Hatása mérhetetlen és felbecsülhetetlen – és nem csupán a könnyed olvasmányok kedvelői körében. Hisz kocsmalakók és forgalmi rendőrök éppúgy idézik, mint tudósok és politikusok, mondatai valóságos ige-szállókká lettek. És persze ott vannak a művészek – számtalan író ismeri el hatását, mely zenében, színházban, képzőművészetben, gasztronómiában etc. úgyszint tettenérhető.
Elérkezett immáron az idő, hogy a nagy Rejtő-áramlatban számba vegyük, mit adott nékünk: mélázva-vitatkozva-rajongva-értetlenkedve, mindezt az irodalom és képzőművészet terepén.

Ezennel felkérjük tehát az iránta elkötelezett írástudókat, hogy röviden (max. 4 flekk – 8000 leütés) terjedelemben forgalmazzák meg, mint jelent számukra Rejtő Jenő/P. Howard (esetleg Gibson Lavery).

Életkori és műnemi kötöttség nincs: lehet az író méltatása (miniesszé), a Rejtő-jelenség szubjektívan szabatos megfogalmazása, szépirodalmi kísérlet versben-prózában a Mester magasztalására (ódától az epitáfiumig), vagy éppenséggel a „ponyvakirály” írásművészetének problémáit, az olvasó hiányérzeteit számbavevő értekezés, műfaj-imitáció, persziflázs etc.
Olyan írásművekre számítunk, amelyek a 8 évtizedes távolságra építve XXI. századi értékítéletet hordoznak, tehát a mai Péhovárd-rajongás (netán patikamérleg-higgadtságú részrehajlás?..) szemléletét tükrözik. Nem utolsó körben a kortárs irodalomtudomány eredményeit is felhasználva, különös tekintettel a Rejtő-opusz utóéletére. Mit jelentett Rejtő Jenő a magas irodalomnak és mit a ponyvaműfajnak? Mi az, ami avulhatatlan benne, és miért lehetetlen hamisítani?
A képzőművészet űzői pedig kötetlen technikával készített grafikával, festménnyel, képregénnyel, szoborral stb. idézhetik meg Rejtő szellemiségét, életének eseményeit, irodalmi alakjait. Terjedelmi korlát e téren nincs – az ésszerű határokat betartva (gondoljunk a folyóirat-béli reprodukálás adta keretekre). Sorozat esetében max. 8 darabból álló kompozíció-füzért fogadunk el.
Olyan személyes alkotásokat várunk Rejtő Jenő életművével kapcsolatban, melyek minden Howard-rajongó érdeklődésére méltán számíthatnak. A legsikerültebb pályaműveket a Napút 2018 őszén megjelenő Rejtő-különszámában adjuk közre – illő körettel, kumulatíve egyfajta halmazati antológiává terebélyesítve a „citátumok fenegyerekét”. A pályázat elbírálását szakavatott rejtészek (művészek és irodalmárok) vállalták, és az illően stílusos díjazás sem marad el… Mindennek van határa, de mi megkerüljük a csillagos eget!

A pályaműveket az alábbi címre kéretik (Word-RTF formátumban; a képzőművészeti műveknél Jpeg, PDF) beküldeni: szondi46sal@gmail.com

Beküldési határidő: 2018. augusztus 1.

Díjazás:

I. Irodalmi
1. díj – 75.000 Ft
2. díj – 50.000 Ft
3. díj – 25.000 Ft

II. Képzőművészeti
1. díj – 60.000 Ft
2. díj – 50.000 Ft
3. díj – 40.000 Ft

A bírálóbizottság tagjai:

irodalom

• Tamási Orosz János irodalomkritikus, Napút
• Thuróczy Gergely irodalmi muzeológus. PIM
• Veres András irodalomtörténész, MTA Irodalomtudományi Intézet

képzőművészet

• Cserkuti Dávid illusztrátor
• Varsányi Ferenc rendező