Több mint egy évtizedes megtorpanás után ismét megnyílik az út a nagyléptékű hazai szélerőmű-beruházások előtt. Az előkészítés alatt lévő szélenergia pályázatok jelentős kapacitásbővítést, egyszerűsített feltételeket és gyorsított engedélyezést ígérnek azoknak a fejlesztőknek, akik megújuló energiás projektbe vágnak bele.

A szélenergia pályázatok célja

A szélenergia pályázatok célja, hogy a hazai megújuló energiatermelés bővítésével csökkenjen az ország energiafüggősége, és hosszú távon stabilabbá, kiszámíthatóbbá váljon az árampiac. A fejlesztéseket részben az uniós Helyreállítási Alap (RRF) forrásaiból tervezi az állam finanszírozni, ehhez viszont rendkívül szoros ütemtervet kell tartani.

A vonatkozó intézkedéscsomagról lezajlott a társadalmi egyeztetés, jelenleg a szaktárca dolgozza fel a beérkezett véleményeket és javaslatokat, mielőtt a végleges pályázati kiírás megjelenne.

A tervek szerint az energiaszabályozó hatóság még ebben a hónapban legalább 700 megawattnyi kapacitásra hirdet pályázatot, a következő négy évben pedig további 400 megawattal bővülhet a rendszerbe kapcsolt szélerőművi teljesítmény. Ez összességében azt jelenti, hogy néhány éven belül jelentősen nagyobb arányban termelhet áramot szélenergiából az ország, mint napjainkban – ami hosszabb távon érdemben csökkentheti az import energiahordozóktól való függést is.

Szélenergia erőművek fejlesztése nagyobb léptékű fejlesztésekkel

A szélenergia pályázatok kifejezetten a nagyobb léptékű fejlesztéseket célozzák: a pályázóknak legalább 15 megawatt beépített teljesítményt és minimum 15 megavoltamper hálózati betáplálási igényt kell vállalniuk. A küszöbértékek egyértelműen jelzik, hogy a kormány elsősorban a professzionális, ipari méretű beruházásokat kívánja ösztönözni, nem a kisebb, háztartási vagy közösségi léptékű projekteket.

Kedvezőbb elbírálásban részesülhetnek azok a projektcégek, amelyek vételi jogot ajánlanak fel tulajdonrészük legfeljebb 30 százalékára egy erre kijelölt állami szereplő vagy önkormányzat javára. Ezzel a konstrukcióval a kormány a helyi közösségek bevonását és a beruházások átláthatóságát kívánja erősíteni, hosszabb távú együttműködési keretet teremtve a térségek és a fejlesztők között. A megoldás egyúttal azt is szolgálhatja, hogy a szélerőművek által megtermelt haszonból a helyi önkormányzatok és közösségek is közvetlenül részesüljenek, nem csupán a beruházók.

Könnyebbé válik a pályázati biztosíték teljesítése is: az ajánlati és a teljesítési biztosíték egyaránt igazolható bankgaranciával, nem csak készpénzes letéttel, ami érezhetően csökkentheti a beruházók pénzügyi terheit és a projektek előkészítési költségeit. Enyhül emellett az érvénytelenítési küszöb is – eddig a pályázók 10 százalékának kizárása esetén dőlt érvénytelenné az eljárás, ez a határ mostantól az 50 százalékos részvételi arányig tolódik. Cserébe szigorúbb lesz a megvalósítás utólagos ellenőrzése, vagyis az eljárási könnyítések nem járnak együtt a felelősség vagy a számonkérhetőség csökkenésével.

A fejlesztés kiemelt térségei

Jelentősen bővül azoknak a térségeknek a köre is, ahol gyorsított ügyintézéssel számolhatnak a fejlesztők: a korábbi nyolc helyett immár 25 járásban kapnak zöld utat a szélerőmű-beruházások. Ezeken a kijelölt területeken a környezetvédelmi engedélyezés ügyintézési határideje 30, az építési engedélyezésé 20 napra rövidül, egyes már folyamatban lévő eljárásoknál pedig legfeljebb 50 nap alatt kell dönteni. Ez a korábbi gyakorlathoz képest jelentős gyorsulást jelent, hiszen az engedélyezési eljárások elhúzódása eddig komoly kockázati tényezőnek számított a beruházók számára.

A kedvezményezett térségek kijelölésénél a szakértők több szempontot is figyelembe vettek: vizsgálták az energetikai adottságokat, vagyis hogy a megtermelt áram mennyire illeszthető be az országos hálózatba, valamint a hálózatfejlesztési terveket is. Emellett természetvédelmi, tájvédelmi és honvédelmi szempontok is szerepet játszottak a döntésben. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyorsított ügymenet nem jelenti a szabályok lazítását: a Natura 2000 területek, a kiemelt tájvédelmi és világörökségi helyszínek, a védett madár- és denevérfajok élőhelyei, valamint a honvédelmi célú területek és védőövezeteik továbbra is kimaradnak a könnyítésekből, még akkor is, ha egyébként a kijelölt könnyített járásba esnének.

A gyorsított eljárású járások listája földrajzilag az ország több pontját lefedi: közéjük tartozik többek között az Aszódi, a Bácsalmási, a Dunaújvárosi, az Enyingi, a Gyöngyösi, a Győri, a Kisbéri, a Kiskunhalasi, a Komáromi, a Körmendi, a Kőszegi, a Monori, a Mosonmagyaróvári, a Nagykanizsai, az Oroszlányi, a Pécsi, a Sárbogárdi, a Sárvári, a Soproni, a Székesfehérvári, a Szombathelyi, a Várpalotai, a Vasvári, a Zalaegerszegi és a Zalaszentgróti járás. A lista jól mutatja, hogy elsősorban a Dunántúl szélben gazdagabb, illetve az ország déli és nyugati régióinak térségei kerültek előtérbe.

A szélenergia-pályázatok benyújtási feltételeiről

A szélenergia pályázatok benyújtására kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség, 2026. szeptember 1. és 18. között. Az eredményhirdetés legkésőbb december 2-áig várható, így a nyertes fejlesztők még az év vége előtt megkezdhetik a projektek előkészítését, és a következő évben már a kivitelezési szakaszba léphetnek.

Kapcsolódó fejlesztési tervek

A szélerőművi kapacitások bővítése csak egy eleme a kormány átfogó energiafejlesztési elképzeléseinek. A tervek szerint párhuzamosan folytatódik az energiatároló-kapacitások kiépítése, fejlesztik a villamosenergia-hálózatot, és tovább terjesztik az okosmérők, valamint a fogyasztásvezérlő rendszerek használatát. Ezek együttesen azt a célt szolgálják, hogy a megújuló forrásokból származó áram nagyobb arányban és stabilabban jusson el a fogyasztókhoz, csökkentve az ország kitettségét az importált energiahordozóknak, és mérsékelve az áramárak ingadozását is.

A szakma régóta várt fejlemény ez: a szélenergia pályázatok korábbi, több éves szüneteltetése után most újra megnyílik az út a nagyléptékű beruházások előtt. A könnyített engedélyezés, a rugalmasabb biztosítéki feltételek és a bővülő kapacitáskeret együttesen olyan környezetet teremtenek, amely hosszabb távon érdemben hozzájárulhat a hazai energiamix megújuló arányának növeléséhez, és amely a beruházók visszajelzései szerint is régóta hiányzott a piacról.

Azok a fejlesztők, akik komolyan fontolgatják az indulást, érdemes minél előbb megkezdeniük a felkészülést: a szoros határidők miatt a műszaki dokumentáció összeállítása és a hálózati csatlakozási igény előzetes egyeztetése hosszabb időt vehet igénybe, mint amennyi a pályázati időszak alatt rendelkezésre áll. A tapasztalatok szerint azok a projektek jutnak leginkább előnyhöz, amelyek már a kiírás megjelenése előtt tisztázzák a telephely adottságait, és felveszik a kapcsolatot az érintett önkormányzatokkal. A szélenergia pályázatok sikeres lebonyolítása így nemcsak a pénzügyi felkészültségen, hanem a gondos, időben elkezdett tervezésen is múlik.

Fotó: depositphotos.com