A Norvég Civil Támogatási Alap harmadik körének pályázati kiírása

Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvánnyal (DemNet) és a Kárpátok Alapítvány-Magyarországgal együttműködve kiegészítő forrásoknak köszönhetően újabb nyílt pályázatot hirdet az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapjának keretében magyarországi civil szervezetek támogatására. A felhívás alapján pályázatokat az alábbi, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus prioritásainak  megfelelő az alábbi négy témakörben lehet beadni:

• környezetvédelem és fenntartható fejlődés;
• civil szervezetek kapacitásfejlesztése;
• szociális kohézió, gyermekek esélyeinek növelése és egészségvédelem;
• kulturális örökségvédelem.

HOGYAN MŰKÖDIK A NORVÉG CIVIL TÁMOGATÁSI ALAP?
A pályázati program feltételeit és eljárásrendjét az EGT brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda és az Ökotárs Alapítvány között létrejött szerződés szabályozza. Ez az eljárás független az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus egyéb forrásaitól.
A lebonyolítást az alapítvány konzorciumi formában végzi, azaz minden partner egy témakör gazdája. Kérdésekkel, felvilágosításért minden témakörben az adott témakör gazdájához kell fordulni az alábbi elérhetőségeken:

• Környezetvédelem és fenntartható fejlődés – Ökotárs Alapítvány Tel: (1)411-3505, email: kornyezet@norvegcivilalap.hu
• Civil szervezetek kapacitásfejlesztése – DemNet, Tel: (1)411-0410, email: kapacitasfejlesztes@norvegcivilalap.hu
• Szociális kohézió, gyermekek esélyeinek növelése és egészségvédelem–Autonómia Alapítvány, tel: (1)237-6023, email: szocialis@norvegcivilalap.hu
• Kulturális örökség védelme – Kárpátok Alapítvány-Magyarország, Tel:(36)516-750, email: kulturalisorokseg@norvegcivilalap.hu

A teljes pályázati programot az Ökotárs Alapítvány fogja össze és koordinálja, azaz fogadja a pályázatokat, döntés után ellenjegyzi a szerződéseket és utalja a támogatási összegeket.

KIK PÁLYÁZHATNAK?
A program keretében civil szervezetek pályázhatnak, azaz olyan jogilag bejegyzett, önszerveződő és önkormányzó szerveződések, amelyek függetlenek az állami intézményrendszertől. A pályázó szervezetek lehetnek:

• az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján létrehozott azon társadalmi szervezetek, szövetségek, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek (kivéve a pártokat, kamarákat, köztestületeket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), amelyek megfelelnek az alábbiakban felsoroltaknak:

• a bíróság a pályázat kiírása előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vette;
• alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják;
• nincs köztartozásuk.

• a 1959. évi IV. tv. (Polgári Törvénykönyv) alapján létrehozott alapítványok (ide nem értve a közalapítványt), amelyek megfelelnek az alábbiakban felsoroltaknak:

• a bíróság a pályázat kiírása előtt legalább egy évvel nyilvántartásba vette;
• alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják;
• nincs köztartozásuk;
• alapítói között nem szerepel a kormányzat, illetve az állami és önkormányzati intézményrendszer.

Egy szervezet főpályázóként csak egy pályázatot nyújthat be.
Az NTCA első két körében támogatást nyert szervezetek már nem pályázhatnak.

HOGYAN LEHET PÁLYÁZNI? Az NCTA harmadik körében kétfordulós eljárásban lehet pályázatokat benyújtani:

1. Projektötletek benyújtása: a www.norvegcivilalap.hu egyszerűsített on-line űrlapjának kitöltésével kell a pályázóknak a szervezetüket illetve a tervezett projekt célkitűzéseit és főbb tevékenységeit bemutatniuk. Erre 2009. szeptember 4. és október 5. (éjfél) között van lehetőség. A projektötletekből a négy témakör értékelői választják ki azokat a pályázatokat, amelyeket részletes kidolgozásra érdemesnek tartanak (várhatóan összesen kb. 200 projektötletet). Ennek eredményéről minden pályázó 2009. november 6-ig értesítést kap.
2. Részletes projekttervek benyújtása: az értesítést követően a továbbjutott pályázók szintén a www.norvegcivilalap.hu űrlapkitöltő rendszerén keresztül adhatják be a korábbiakhoz hasonló formában kidolgozott pályázataikat. A beadási határidő 2009. december 21. (hétfő) éjfél. A projekttervezés időszakában, 2009. november folyamán a négy témagazda alapítvány munkatársai minden régióban egynapos projekttervező és –fejlesztő képzéseket tartanak, a részletes pályázatok minél magasabb színvonalú kidolgozásának elősegítése érdekében. Ugyanitt személyesen is választ adnak a felmerülő kérdésekre. A képzések minden továbbjutott pályázó számára ingyenesek, az ezeken való részvétel önkéntes.

A pályázati űrlap és minden további kapcsolódó dokumentum és információ megtalálható a www.norvegcivilalap.hu honlapon. A szervezet neve és e-mailcíme megadásával történő regisztráció után ugyanitt tölthető ki a megfelelő on-line adatlap is (mindkét fordulóban). Ezen kívül más kötelezően benyújtandó dokumentum nincs.
Amennyiben az űrlapkitöltő program használatával kapcsolatban technikai problémák merülnek fel, kérjük forduljanak segítségért a témagazda alapítványokhoz.
Kérjük fordítsanak gondot az űrlap kérdéseinek értelmezésére, és válaszaikban fogalmazzanak tömören és egyértelműen. Kerüljék az általános megfogalmazásokat, legyenek lényegre törőek, segítsék mondanivalójuk megértését.

A pályázó szervezet illetve projekt formai meg nem felelése miatt kizárt pályázó az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 10 napon belül kérheti a megfelelő témagazda alapítványtól a döntés felülvizsgálatát. Ezt a kérést a témagazda továbbítja az értékelő bizottságnak, amely dönt a kérelem elfogadásáról.

MEKKORA ÖSSZEG ÁLL RENDELKEZÉSRE?
Az NCTA harmadik körében rendelkezésre álló forrás várható nagysága 935 314 euró. (A teljes támogatási keretösszeg a három fordulóban összesen 6 333 478 euró.)
Ez a keretösszeg a négy témakör között egyenlő arányban oszlik meg, de a lebonyolító szervezetek fenntartják az ettől való eltérés jogát, úgy, hogy egy témakör legfeljebb a keretösszeg 30%-ának megfelelő támogatásban részesülhet.

MEKKORA AZ ELNYERHETŐ ÖSSZEG?
Ebben a fordulóban csak kisprojekt kategóriában lehet pályázni, az elnyerhető összeg minimum 2 000, maximum 20 000 euró. (A támogatásban részesülő projektek várható száma ennek megfelelően 40-50.)
A pályázati költségvetést csak a második fordulóban, euróban kell benyújtani (a költségvetés elkészítésekor érvényes árfolyam használatával ).

SZÜKSÉGES-E ÖNRÉSZ?
A pályázó szervezetnek a teljes költségvetés legalább 10%-át kell önrészként biztosítania. Az önrész lehet természetbeni hozzájárulás az elszámolható költségek legfeljebb 8%-áig, de legalább 2%-nak pénzbeli hozzájárulásnak kell lennie.

Elszámolási szempontból a természetbeni önerőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

• a projektben résztvevő szervezetek saját fizikai (eszközök, gépek, berendezések) vagy emberi erőforrásaiból (önkéntes tevékenység) származzon;
• ne kapcsolódjon hozzá készpénzmozgás;
• minden esetben igazolhatónak kell lennie a projektről készített pénzügyi beszámolókban.

MILYEN KÖLTSÉGEKRE NEM LEHET PÁLYÁZNI?
Minden, az adott projekt végrehajtásához indokolhatóan szükséges költség elszámolható, kivéve az alábbi eseteket:

• tartalékképzés esetleges jövőbeli veszteségek fedezésére és adósságok kiegyenlítésére;
• kamattartozás;
• más forrásokból már finanszírozott tételek;
• valutaárfolyam-veszteségek;
• visszaigényelhető ÁFA;
• a pályázat beadásához szükséges előtanulmányok, a pályázat megírásával kapcsolatos tanácsadási díjak és más előkészítő tevékenységek költségei;
• más (nem a projektben partner) szervezetnek vagy személynek adott támogatások illetve kölcsönök, segélyek;
• amortizáció, deficit kiegyenlítés, tőkeinjekció, a szerződéskötést megelőzően felmerült költségek utólagos finanszírozása;
• ingatlan építés és ingatlan- vagy termőföldvásárlás.

MILYEN TEVÉKENYSÉGEKRE NEM LEHET PÁLYÁZNI?
A program projektszemléletű pályázatokat támogat, azaz nem támogathat:

• politikai szervezeteket vagy azok jelöltjeit;
• beruházásokat: föld és ingatlan vásárlását;
• általános működési és eszközbeszerzési költségeket (kivéve, ha az egy egyébként támogatható projekt szerves része);
• állami és önkormányzati kötelező feladatok ellátását;
• elsősorban szabadidős célú tevékenységeket.

MILYEN HOSSZÚ PROJEKTEKKEL LEHET PÁLYÁZNI?
Az ebben a fordulóban beadott pályázatok időtartama legfeljebb 10 hónap lehet (alsó határ nincs), a projektek befejezésének legvégső határideje 2010. december 31.

KIK ÉS HOGYAN LEHETNEK PARTNEREK?
A pályázók a megpályázott projektet önállóan, partnerszervezet(ekk)el vagy más együttműködőkkel közösen is végrehajthatják. A partnerek részesülnek az elnyert támogatásból, míg az együttműködők nem.
A pályázó partnere(i) részt vesz(nek) a projekt előkészítésében és megvalósításában.

• A megpályázott projekt végrehajtásába a főpályázón felül maximum három olyan partnerszervezetet lehet bevonni, amelyek a projekt végrehajtása során anyagi támogatásban részesülnek. Minden esetben a főpályázó lesz felelős a megpályázott projekt szakmai és pénzügyi végrehajtásáért. (A pályázó ezen kívül további szervezetekkel és intézményekkel is együttműködhet a projekt lebonyolításában, de ezek a támogatásból nem részesülhetnek.)
• Pozitív döntés esetén a (fő)pályázó szervezet lesz a szerződéskötő fél, és a támogatás összege a főpályázó részére kerül átutalásra. A főpályázónak és partnere(i)nek a pályázat nyertessége esetén Együttműködési Megállapodást kell aláírniuk, amelyet a támogatási döntés kézhezvétele után, de legkésőbb a támogatási szerződés megkötéséig kell eljuttatniuk a lebonyolítók felé.
• Partnerek lehetnek hazai vagy külföldi civil szervezetek illetve más intézmények (pl. helyi önkormányzatok, közigazgatási szervek vagy vállalatok), de meg kell indokolni, hogy ezek részvétele miért szükséges a projekt célkitűzéseinek eléréséhez. A pályázó és a partner(ek) együttműködésének non-profit jellegűnek kell lennie.
• A külföldi partnerek az alábbi földrajzi területekről vonhatóak be (tehát nyilvántartásba vételük valamely, az alábbiakban felsorolt országban történt): Izland, Liechtenstein, Norvégia, valamint: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
• A partnerszervezetek a főpályázón keresztül részesülhetnek anyagi támogatásban: az elszámolások során az Együttműködési Megállapodásnak megfelelő kiadásaikkal a nevükre kiállított könyvviteli bizonylatok alapján kell elszámolniuk a főpályázón keresztül a lebonyolítók felé.

MILYEN EGYÉB SZEMPONTOK VANNAK?
A projekteket a következő elvek figyelembevételével kell kidolgozni:

• a fenntartható fejlődés;
• az esélyegyenlőség és
• a jó kormányzás elveinek szem előtt tartására.

PÁLYÁZATI TÉMAKÖRÖK – MIRE LEHET PÁLYÁZNI?

Az Alap a lehetőségekhez mérten csak olyan projekteket kíván támogatni, amelyek:

• innovatívak;
• a problémák gyökereire rendszerszemléletű megoldásokat kínálnak a szokásos megközelítések helyett;
• a helyi közösségben meglévő, de eddig ki nem használt potenciálra építenek, a helyi erőforrások, valamint a célcsoportok bevonásával valósulnak meg;
• erősítik a civil szervezetek mozgalmi jellegét, közvetlen akciókkal érik el céljaikat, serkentik a közösségi aktivitást;
• növelik a szervezetek társadalmi bázisát, tagságát, lakossági kapcsolataikat, társadalmi elismertségüket;
• fokozzák az együttműködést a civil szervezetek és a társadalom más szereplői (egyéb non-profit szervezetek, az állami, önkormányzati és üzleti szektor) között;
• növelik a civil szervezetek, és az egész szektor szakmai és szervezeti tudását, tanulási képességét;
• túlnyomórészt vidéki térségekben valósulnak meg, helyi kezdeményezésre és hátrányos helyzetű közösségek fejlesztését célozzák;
• konkrét és életképes elképzeléssel rendelkeznek a projekt eredményeiről, és az elindított tevékenység, szolgáltatás projekt-időszakon túli fenntartásáról;
• hozzájárulnak ahhoz, hogy a társadalom működése során keletkező bajokra (szegénység, környezetszennyezés, kirekesztés, betegségek stb.) a társadalom képes legyen saját erejéből válaszolni; elősegítik olyan társadalmi szerkezetek létrejöttét, amelyek képesek hosszú távon is, és mindenki számára biztosítani a jó életminőséget;
• a megvalósított projektben érvényre juttatják a fenti értékeket (szolidaritás, esélyegyenlőség, környezettudatosság, fenntartható fejlődés, jó kormányzás stb.), és ezek széles körű és hatékony kommunikációját valósítják meg.

Pályázatot a fent felsorolt elvek figyelembe vételével kell benyújtani, különös tekintettel az első pontban megfogalmazott innovativitásra.

AZ EGYES TÉMAKÖRÖK

Az alábbi leírás bemutatja a négy témakör értelmezését, és felsorolja a kizárt (nem támogatható) tevékenységeket. Egy projekt a témakörön belül több területet is érinthet.

1. Környezetvédelem és fenntartható fejlődés témakörben a program a civil szervezetek olyan tevékenységeit kívánja támogatni, amelyek a környezet, a helyi közösség és az egész társadalom számára haszonnal járnak.
Tudatában annak, hogy az emberiség globális léptékben túlhaladta a Föld eltartó képességét, olyan módszereket keresnek és alkalmaznak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember okozta terhelést az eltartó képesség szintje alá csökkentsük. Ez alatt olyan projekteket értünk, amelyek képesek feltárni a környezeti problémák keletkezésének okait, ezekre reagálnak, és hitelt érdemlően bemutatják az okok feltárásának folyamatát, illetve progresszív módon igyekeznek elérni, hogy a társadalom a természeti rendszerek eltartó képessége szerint vegye igénybe az erőforrásokat. Azaz nem elszigetelten foglalkoznak egy meghatározott környezeti problémával, hanem komplexen, más szektorokkal való kölcsönhatásaikban vizsgálják azokat, és elősegítik a társadalom bevonását, aktivizálását is.
Fontos, hogy a szervezet mind szakmailag, mind szervezetileg tanuljon a projekt tervezése és végrehajtása során.

A program ezen témakörön belül NEM támogatja:
•    települési és szelektív hulladékgyűjtő és -kezelő rendszerek felállítását;
•    hagyományos környezeti nevelési tevékenységeket (iskolai foglalkozások, táborok, vetélkedők stb.).

2. Civil szervezetek kapacitásfejlesztése témakör elsősorban a helyi szinten működő, az érdekérvényesítéssel, jogvédelemmel, valamint a helyi közpolitikák alakításával foglalkozó civil szervezetek szervezeti és humánerőforrás-kapacitásának megerősítésére irányul.
A magyarországi civil szervezetek érdekérvényesítő és jogvédő képessége európai összehasonlításban alacsony színvonalú. A helyi, közösségi civil szervezetek fontos funkciója az általuk képviselt közösség bevonása, érdekeinek artikulációja a helyi közügyekben és döntéshozatali folyamatokban. Ez irányú munkájuk sikere nagyrészt azon múlik, hogy milyen mértékben képesek a helyi társadalmi bázisukat és közösségi funkcióikat kiépíteni, az önkormányzattal és intézményeivel együttműködéseket kialakítani, a helyi közügyek mentén a helyi közpolitikák alakításában részt venni, valamint a különféle helyi és térségi tervezési, végrehajtási és ellenőrzési folyamatokban megjelenni.
Ehhez képest a magyarországi civil szervezetek működési kapacitása és foglalkoztató képessége alacsony szintű. A civil szektor további fejlődése és fenntarthatósága érdekében szükséges, hogy a civil szervezetek hosszú távon erősebb foglalkoztatókká váljanak, azaz képesek legyenek több és magasabban képzett munkaerőt (fizetett munkatársakat és önkénteseket) tevékenységeikbe bevonni és megtartani. A civil szervezetek fenntarthatósága és társadalmi legitimációja szempontjából döntő jelentőségű a társadalmi bázisuk növelése mellett érdekképviseleti és jogérvényesítő képességük erősítése, médiakapcsolataik fejlesztése, és egy hatékonyabb adomány- és forrásszervezési gyakorlat kialakítása. Ehhez elő kell segíteni a civil szervezetek intézményi, szervezeti fejlődését, javítani kell foglalkoztatási képességüket, valamint támogatni kell a szervezetekben jelenleg és a jövőben dolgozó munkatársak szakmai fejlődését. A projekt emellett irányulhat a civil szervezet elfogadottságának, társadalmi szerepének és bázisának, valamint kapcsolatrendszerének megerősítésére, bővítésére is.

A program ezen a témakörön belül NEM támogatja civil szervezetek meglévő szolgáltatásainak egyszerű tovább-működtetését vagy mennyiségi bővítését (minőségi fejlesztés nélkül). A humánerőforrás-fejlesztés pedig nem vonatkozhat kizárólag a foglalkoztatott létszám bővítésére.

3. Szociális kohézió (társadalmi összetartás), gyermekek esélyeinek növelése és egészségvédelem témakör: két konkrétabb a gyermekek esélyeinek növelése és egészségvédelem, valamint egy jóval általánosabb témában a szociális kohézió (társadalmi összetartás) területét öleli fel.
3/A Szociális kohézió (társadalmi összetartás): Az ezredfordulót követő gazdasági és társadalmi változások a rendszerváltáskor hátrányos helyzetbe került rétegek további leszakadását eredményezték Magyarországon. A problémák koncentráltan jelentkeznek a társadalom 5-10%-át kitevő roma népesség körében. Egyes területeken a reményvesztettség mára már a helyi társadalom, közösségek végzetes és egészségtelen megosztottságához, sok esetben helyi konfliktusok kirobbanásához vezetett. A témakör tehát az adott településen/térségben a társadalmi összetartás növelésére irányul.
3/B Gyermekek esélyeinek növelése, gyerekszegénység visszaszorítása: Magyarországon 2005-ben az összes 20 éven aluli eltartott gyermek 19%-a, 420 ezer gyerek élt a szegénységi küszöb alatt. Hasonlóképpen, a nagycsaládosok 60%-a a létminimum alatt élt. Ez a szegénység különösen sújtja a tanulatlan, munkanélküli szülők gyerekeit, a kis falvakban élőket, a romákat, a súlyos fogyatékkal élő gyermeket nevelő családokat.
A szegénység kiemelt figyelmet érdemlő összetevői mindemellett az erősödő intézményi, lakóhelyi, iskolai szegregáció; az ezzel is összefüggő etnikai megkülönböztetés, a cigányokat sok területen sújtó diszkrimináció; a jól működő intézményekhez és szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés.
3/C Egészségvédelem: A magyar egészségügyi ellátórendszerre az infrastruktúra elavultsága és a szolgáltatások alacsony hatékonysága jellemző, s az, hogy a megelőzésre, az egészséges életmód kialakítására nem fordít kellő figyelmet. Mindezt súlyosbítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyének egyenlőtlensége.

A program a témakörön belül NEM támogat:
•      jogszabály által kötelezően elvégzendő állami, önkormányzati feladatok ellátását (az ilyen tevékenységek még abban az esetben sem támogathatóak, ha a célcsoport nem fér ezekhez hozzá, abból ki van rekesztve – ugyanakkor a szolgáltatás nyújtását vagy annak minőségi javulását kikényszerítő projektek támogathatók);
•      más támogatásból létrehozott intézmények, stábok további fenntartását, ugyanúgy és ugyanott végzett tevékenységeket;
•      az OEP által finanszírozott szűrővizsgálatokat;
•      szabadidős-jellegű egészségvédelmi programokat.

4. Kulturális örökségvédelem témakörben a program olyan civil közösségi kezdeményezéseket kíván támogatni, amelyek a kulturális örökség védelme alatt:
•    a szellemi kulturális örökség (élő örökség, hagyományok, szokások, gyakorlatok, népi mesterségek stb.);
•    a tárgyiasult kulturális örökség (történelmi jelentőségű helyszínek, épületek, tárgyak, műemlékek, alkotások stb.) és
•    a természeti kulturális örökség (természeti tájak, területek, képződmények, alkotások, adottságok stb.)
további nemzedékek számára való megőrzését, fenntartását, egyben fejlesztését és kiváltképp azok komplex, hosszú távon fenntartható hasznosítását célozzák meg. Támogatja továbbá a kulturális örökség védelmével kapcsolatos érdekérvényesítést, a döntéshozatalban való részvételt és a társadalmi tudatosság növelését; a kulturális örökség védelmével kapcsolatos párbeszéd előmozdítását, szempontjainak a tervezési, fejlesztési és döntéshozatali folyamatokba való beágyazását valamint kulturális sokszínűség, tolerancia és együttműködés erősítését.

A program ezen témakörön belül NEM támogat:
•    turizmusfejlesztést;
•    ismétlődő rendezvények (konferenciák, találkozók stb.), fesztiválok megszervezését, ha azok nem a projekt szerves részét képezik;
•    olyan projekteket, amelyek túlnyomó részben felújítási tevékenységeket és költségeket tartalmaznak.

Letölthető dokumentumok: