A Litera Büszkeség és balítélet című kritikapályázatára kb. 5-8 ezer karakter terjedelmű, érvelő, értelmező, igényesen megformált kritikákat vár.
A kritikai írásokat az alábbi könyvek valamelyikéről várja:
Áfra János: Kitakart anyám, Kalligram, 2025
Egy életigenlő gyászmunka versei. A magára maradt fiú kénytelen szembenézni egy gondterhelt családtörténettel, hogy megbékélhessen a biztonságot jelentő anyai tekintet képtelen hiányával. Elszánt igyekezet ez, hogy az eltávozott magához szólítása, az elnémultak szóra bírása, az alkotó helyreállítás ne csupán a szétfolyó emlékképek között teremtsen rendet, hanem záloga lehessen az újrakezdésnek. A múlt homálya és az álmok elevensége teret nyit az érzékelés mitikus rétegeinek, így érnek össze a vallomásos versek az egyes ciklusokat nyitó imákkal, amelyeket különféle anyaistennőkhöz és női szentekhez intézhet a magasabb erőkben bízó beszélő, és akár a verseknek hangot adó olvasó is.
Roberto Bolaño: A romantikus kutyák, Sonora, 2025
Roberto Bolaño verseinek olvasásakor mintha az álmok labirintusaiban járnánk: melankolikus látomások és nyugtalanító, alkonyi rémálmok között. A főszereplők mindig elveszett költők, gyökértelen és hazátlan alakok, akik egész életükben a legtisztább művészetet kutatják, amely mentes az anyagi befolyástól és a hatalom kísértésétől. A cél azonban elérhetetlen, s vigaszt csupán a vágyak és a törékeny illúziók hajszolásában találnak. A feledhetetlen szerelemben és a határtalan szabadságban. Az örökös utazásban, ahogy bejárják a világot Los Angelestől Barcelonáig, vagy motorral átszelik az ősi mexikói sivatagokat – az árnyak földjét, ahol az idősíkok összezavarodnak, és ahol talán mégis rátalálhatnak „fiatalságuk álmára, vagyis minden álom közül a legbátrabbikra.”
Mielőtt a prózaírás felé fordult, Bolaño költőként kezdte irodalmi pályafutását. Már ezekben a provokatív, vallomásos és asszociatív képekkel teli versekben egyértelmű, hogy az írás számára megalkuvást nem tűrő hivatás. A romantikus kutyák az első magyarul megjelenő verseskötete.
Czakó Zsófia: Távoli rokonok, Scolar, 2025
Az előszobaajtó tárva-nyitva, a függönyök frissen mosva, a járólapon szétterül a napfény. Margit súrol. Vízbe mártja a rongyot, kicsavarja, majd erős mozdulatokkal dörzsöli a csillogó járólapot.
Aztán valami történik. Valahol éppen most lesz piszkos valami. De mi? És hol? Margit vár, figyel. Mintha hallaná is, ahogyan a kosz a tiszta felületre rátelepszik. Megfordul. Kiönti a szennyes vizet. A cipőket elsodorja az ár, a bejárati ajtót becsapja a szél. Margit a koszos ronggyal törölgetni kezdi a tiszta ablakot. Minden egyre zavarosabb.
Mi történik Margittal? Mit keres a lánya a tévében? De mégis, hogy hívják azt a lányt, és honnan olyan ismerős neki?
A felejtéssel küzdő Margit egyre távolabb kerül a családjától. Egész életében takarított és spórolt. Janka, a lánya, folyton feleslegesen vásárol, az unokája önsegítő foglalkozásokra jár, és nem veszi fel a telefont, ha az anyja hívja.
Egyáltalán, mennyit ért egymás életéből ez a három generáció?
Molnár T. Eszter: Tájkép lövés előtt, Kalligram, 2025
A Tájkép lövés előtt novellaciklusa egy budapesti lakótelep mindennapjaiba vezet. A közeli jövőben járunk, ahol a házak tövében húzódó szögesdrót kerítés, az eltünedező állatok és a katonai járművek morajlása baljós miliőt teremtenek. A szövegek érzékenyen mesélnek az emberi sorsok alapvető furcsaságáról. A sérült fiát egyedül nevelő apa vagy a lopásból sportot űző kamasz élete nem kevésbé groteszk, mint a magántanítványait hazudni tanító nőé, a bérnevetőhöz járó férfié vagy az estéit a Google-térkép utcáin töltő édesanyáé. Molnár T. Eszter egyszerű, takarékos mondatai káprázatosan rétegzettek, és a hatás kergetése nélkül keltik újra és újra azt az érzést, hogy a bajok mögött van egy nagyobb baj. Így érkezünk el a kötet záró, egyben címadó darabjához, az ostromállapot szerint igazgatott Budára, amelynek disztópiájában borzongva ismerjük föl a saját jelenünk nem is olyan valószínűtlen jövőjét.
Szabó T. Anna: Erősebb nálam, Magvető, 2025
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyekről. Minden szereplője sóvárog valamire, testi egyesülésre, hitbeli bizonyosságra, függésre, otthonosságra, anyai szeretetre vagy apai figyelemre. Tere a mi terünk, ideje a most és az elmúlt évszázad. A szereplők gondjai ismerősek, de a gyújtópontba azok a pillanatok kerülnek, amikor váratlanul és érthetetlenül mégiscsak felizzik az öröm és a feloldódás fényessége: az időn kívüli perc, amiért érdemes élni. A vágy az, ami éltet, és ha kell, összetöri a világ szigorú kereteit.
Beküldési határidő: 2025. december 31.
A pályaműveket a szerkesztőség bírálja el január elején, és kiválasztja könyvenként a (legfeljebb) két legjobb írást, melyeket hetente közöl.
A pályázat második fordulójában bárki benyújthat pályaművet. Nem kikötés az első fordulóban való részvétel. A végső győztes az lesz, aki a szerkesztőség döntése szerint a legkiválóbb kritikát nyújtja be (akár az első, akár a második fordulóban, avagy mindkettőben).
A Litera a legsikeresebb pályaművet díjazza.
Kikötések:
- A pályázó nem pályázhat már megjelent írással. (Publikációnak számít minden internetes megjelenés is.)
- Határidőn túl érkezett pályázatokat nem fogadunk el.
- A mesterséges intelligencia (AI) használata a szövegalkotás során nem megengedett, kizáró tényezőnek minősül. A beérkező pályaműveket megvizsgáltatjuk az AI nyomait kimutató szoftverrel.
- A pályázók kizárólag saját néven pályázhatnak.
A pályaműveket ide várjuk: litera@litera.hu
A pályázat tárgya: KRITIKAPÁLYÁZAT
A beérkező pályaművek olvashatóak lesznek A Litera kritikapályázata című Facebook-oldalon.
