Több száz magyar kis- és középvállalkozás került nehéz helyzetbe, mert a Demján Sándor Tőkeprogram keretében megítélt, akár 400 millió forintos kölcsönök kifizetése hetek, hónapok óta akadozik. A cégek egy része már a pozitív döntés birtokában dolgozókat vett fel és gépeket rendelt, most viszont attól tartanak, hogy a beruházásaik finanszírozás nélkül maradnak, miközben a kormányzat és az érintett vállalkozói szervezetek egymásnak ellentmondó tájékoztatást adnak a helyzetről.

Mi az a Demján Sándor Tőkeprogram?

A Demján Sándor Tőkeprogram egy államilag támogatott kkv-tőkefinanszírozási konstrukció, amelyet az előző kormány indított azzal a céllal, hogy megduplázza a hazai kis- és középvállalkozások számát. A program nem klasszikus banki hitel, és nem is vissza nem térítendő támogatás: a nyertes vállalkozások 100 és 400 millió forint közötti, hat éves futamidejű forrást kapnak, amelyet jellemzően a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetniük, évi 5 százalékos kamat mellett, amelyet szintén évente egyszer kell rendezni. Az állami Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK) köthető tőkealap-kezelő a befektetés fejében mindössze jelképes, 1 százalékos tulajdonrészt szerez a cégekben, a forrás döntő része tulajdonosi vagy tagi kölcsönként érkezik a vállalkozásokhoz.

A felvehető forrást elsősorban kapacitásbővítésre, technológiai és gépberuházásokra, digitalizációs fejlesztésekre, energiahatékonysági projektekre, illetve telephely- vagy ingatlanfejlesztésre lehet fordítani. A keretösszeg tavaly 100 milliárd forint volt, idénre pedig 150 milliárd forintra emelték. A programra a tájékoztatások szerint több mint 3500 vállalkozás jelentkezett, közülük több mint ezer kapott pozitív előminősítést, és eddig mintegy 54 milliárd forint értékű beruházásról született pozitív befektetési döntés.

Hol akadt el a folyamat?

A probléma gyökere a kormányváltás körüli adminisztratív átállásban keresendő. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához tartozó Tőkealap-kezelő szerint a már meghozott befektetési döntések mögötti forrás egy része – a tulajdonosi vagyoni hozzájárulás – egyelőre nem érkezett meg, így likvid fedezet hiányában a további szerződéskötéseket és kifizetéseket csak korlátozottan tudják ütemezni. Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) időközben bejelentette, hogy felülvizsgálja a teljes konstrukciót.

Az MFB új vezetésének feladata a közpénz védelme és a transzparencia érdekében a teljes átvilágítás elvégzése

– közölte a döntésről a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, hozzátéve, hogy az átvilágítás még ebben a hónapban megtörténhet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint jelenleg 172 vállalkozás befektetési döntése érintett, közel 46 milliárd forint értékben – ezek azok a cégek, amelyek számára már megítélték a forrást, de a pénz egyelőre nem érkezett meg hozzájuk.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok

A helyzet megítélése körül komoly kommunikációs zavar alakult ki. A Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (TAVOSZ) levélben fordult Kármán András pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a minisztériumi átadás-átvétel miatt számos vállalkozás nehéz helyzetbe került. Felder Frigyes, a TAVOSZ pénzügyi vezetője szerint mintegy 200 olyan hazai cég van, amely már megkapta a pozitív döntést az 5 százalékos kedvezményes hitelre, de egyelőre nem jutott hozzá a forráshoz – a TAVOSZ állítása szerint a kifizetések hónapok óta állnak.

Ezzel szemben az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. cáfolta, hogy bármelyik programszakaszt felfüggesztették volna, és azt is hangsúlyozta, hogy az ügyintézés folyamatos. A cég marketingigazgatója közlése szerint a szükséges befektetési döntések megszülettek, az ügyfélkommunikáció és az adminisztratív folyamatok zajlanak. Az alapkezelő szerint félrevezető a TAVOSZ azon állítása, hogy a kifizetések hónapok óta szünetelnek: közlésük szerint áprilisig több mint 41 milliárd forintot már folyósítottak, és a kifizetések azokban az esetekben is folytatódnak, ahol a szerződést minden érintett fél aláírta, és a szükséges dokumentáció hiánytalanul rendelkezésre áll.

A legnehezebb helyzetben azok a vállalkozások vannak, amelyek a pozitív döntés után már kötelezettségeket vállaltak, és megkezdték beruházásaikat – munkaerőt vettek fel, gépeket rendeltek, fejlesztésekbe kezdtek – a kedvezményes kölcsön reményében. Az érintettek elmondása szerint a probléma gyökere nem is feltétlenül az átvilágítás ténye, hanem az, hogy a világos kommunikáció hiányában nem tudnak tervezni sem a likviditásukkal, sem a beruházásaikkal.

Mekkora a tét?

A legközvetlenebb veszélyben lévő, csaknem kétszáz vállalkozás együttes éves árbevétele nagyságrendileg 100 milliárd forintra tehető, és legalább 1600 munkahely kapcsolódik hozzájuk. Ez azt jelenti, hogy a program körüli bizonytalanság nem csupán egyedi vállalati likviditási problémát okozhat, hanem érdemben kihathat a hazai kkv-szektor egy szűkebb, de gazdaságilag releváns szegmensére is.

Hogyan illeszkedik ez a kkv-támogatási rendszerbe?

A Demján Sándor Tőkeprogram nem önálló, elszigetelt eszköz, hanem egy szélesebb, a kis- és középvállalkozások megerősítését célzó kormányzati intézkedéscsomag része volt. Ezzel párhuzamosan vezették be a fix 3 százalékos kkv-hitelt, és korábban már egyszer megduplázták a tőkeprogram keretében egy-egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét is. A program testvérkonstrukciója, a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program – amely vissza nem térítendő támogatást nyújt elsősorban vidéki, feldolgozóipari cégeknek – az első ütemében csaknem 1400 vállalkozást támogatott, összesen 108 milliárd forint értékben, ezzel több mint 200 milliárd forintnyi beruházást generálva országszerte.

Ez a kontextus is mutatja, hogy a Demján Sándor Tőkeprogram körüli bizonytalanság nem egy marginális, kísérleti jellegű konstrukciót érint, hanem a hazai kkv-finanszírozási rendszer egyik központi elemét. Éppen ezért nagy a tétje annak, hogy az átvilágítás gyorsan és átlátható módon lezáruljon, és a vállalkozások mielőbb kiszámítható választ kapjanak arra, mikor és milyen feltételekkel jutnak hozzá a már megítélt forráshoz.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a tőkeprogram konstrukciója alapvetően különbözik a vissza nem térítendő támogatásoktól: itt a vállalkozásoknak a felvett összeget – kamatostul – vissza kell fizetniük, így a késedelem nem csupán egy elmaradt juttatás kérdése, hanem éles likviditási problémát okozhat azoknál a cégeknél, amelyek a megítélt forrás ütemezésére alapozva már beruházási és foglalkoztatási döntéseket hoztak.

Mire számíthatnak az érintett vállalkozások?

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint az átvilágítás célja a közpénzek védelme és a folyamat átláthatóságának biztosítása, és a vizsgálat lezárása még ebben a hónapban várható. Addig is a pályázatok.org folyamatosan figyeli a Demján Sándor Tőkeprogrammal kapcsolatos fejleményeket, és frissíti olvasóit, amint hivatalos, végleges tájékoztatás születik a kifizetések ütemezéséről.

Az érintett kkv-knak érdemes szorosan nyomon követniük mind az MKIK Tőkealap-kezelő, mind az illetékes minisztérium közleményeit, és dokumentálniuk minden olyan szerződéses kötelezettséget, amelyet a megítélt forrás reményében vállaltak – ez a későbbiekben akár jogi lépések alapjául is szolgálhat, amennyiben a kifizetés tartós elmaradása anyagi kárt okoz. Addig is érdemes folyamatosan kapcsolatban maradni a programot kezelő szervezettel, és minden kommunikációt írásban dokumentálni, hogy egy esetleges vitás helyzetben a vállalkozás bizonyítani tudja, mikor és milyen tájékoztatást kapott a kifizetés ütemezéséről.

A helyzet jól mutatja, hogy egy kormányváltás vagy egy intézményi átszervezés milyen közvetlen hatással lehet a már elnyert, de még ki nem fizetett támogatásokra és kölcsönökre. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jelenleg is pályázati forrásra várnak – akár a Demján Sándor Tőkeprogram, akár más kkv-támogatási konstrukció keretében –, érdemes tartalékot képezniük arra az esetre, ha a kifizetés a tervezettnél később érkezik meg, és nem szabad a beruházási vagy foglalkoztatási döntéseiket kizárólag a még meg nem érkezett forrásra alapozniuk.

A cikk a hvg.hu, a Magyar Hang és a Portfolio.hu beszámolói alapján készült.