palyazatok.org

Pályázatok – Pályázatfigyelő – Pályázatírás

Demján Sándor Tőkeprogram: százmilliárdok ragadtak be, miközben kkv-k várnak a kifizetésre

Demjan Sandor tokeprogram

Több száz magyar kis- és középvállalkozás került nehéz helyzetbe, mert a Demján Sándor Tőkeprogram keretében megítélt, akár 400 millió forintos kölcsönök kifizetése hetek, hónapok óta akadozik. A cégek egy része már a pozitív döntés birtokában dolgozókat vett fel és gépeket rendelt, most viszont attól tartanak, hogy a beruházásaik finanszírozás nélkül maradnak, miközben a kormányzat és az érintett vállalkozói szervezetek egymásnak ellentmondó tájékoztatást adnak a helyzetről.

Mi az a Demján Sándor Tőkeprogram?

A Demján Sándor Tőkeprogram egy államilag támogatott kkv-tőkefinanszírozási konstrukció, amelyet az előző kormány indított azzal a céllal, hogy megduplázza a hazai kis- és középvállalkozások számát. A program nem klasszikus banki hitel, és nem is vissza nem térítendő támogatás: a nyertes vállalkozások 100 és 400 millió forint közötti, hat éves futamidejű forrást kapnak, amelyet jellemzően a futamidő végén, egy összegben kell visszafizetniük, évi 5 százalékos kamat mellett, amelyet szintén évente egyszer kell rendezni. Az állami Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához (MKIK) köthető tőkealap-kezelő a befektetés fejében mindössze jelképes, 1 százalékos tulajdonrészt szerez a cégekben, a forrás döntő része tulajdonosi vagy tagi kölcsönként érkezik a vállalkozásokhoz.

A felvehető forrást elsősorban kapacitásbővítésre, technológiai és gépberuházásokra, digitalizációs fejlesztésekre, energiahatékonysági projektekre, illetve telephely- vagy ingatlanfejlesztésre lehet fordítani. A keretösszeg tavaly 100 milliárd forint volt, idénre pedig 150 milliárd forintra emelték. A programra a tájékoztatások szerint több mint 3500 vállalkozás jelentkezett, közülük több mint ezer kapott pozitív előminősítést, és eddig mintegy 54 milliárd forint értékű beruházásról született pozitív befektetési döntés.

Hol akadt el a folyamat?

A probléma gyökere a kormányváltás körüli adminisztratív átállásban keresendő. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához tartozó Tőkealap-kezelő szerint a már meghozott befektetési döntések mögötti forrás egy része – a tulajdonosi vagyoni hozzájárulás – egyelőre nem érkezett meg, így likvid fedezet hiányában a további szerződéskötéseket és kifizetéseket csak korlátozottan tudják ütemezni. Az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) időközben bejelentette, hogy felülvizsgálja a teljes konstrukciót.

Az MFB új vezetésének feladata a közpénz védelme és a transzparencia érdekében a teljes átvilágítás elvégzése

– közölte a döntésről a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, hozzátéve, hogy az átvilágítás még ebben a hónapban megtörténhet.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint jelenleg 172 vállalkozás befektetési döntése érintett, közel 46 milliárd forint értékben – ezek azok a cégek, amelyek számára már megítélték a forrást, de a pénz egyelőre nem érkezett meg hozzájuk.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok

A helyzet megítélése körül komoly kommunikációs zavar alakult ki. A Társadalmi Vállalkozások Országos Szövetsége (TAVOSZ) levélben fordult Kármán András pénzügyminiszterhez, jelezve, hogy a minisztériumi átadás-átvétel miatt számos vállalkozás nehéz helyzetbe került. Felder Frigyes, a TAVOSZ pénzügyi vezetője szerint mintegy 200 olyan hazai cég van, amely már megkapta a pozitív döntést az 5 százalékos kedvezményes hitelre, de egyelőre nem jutott hozzá a forráshoz – a TAVOSZ állítása szerint a kifizetések hónapok óta állnak.

Ezzel szemben az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. cáfolta, hogy bármelyik programszakaszt felfüggesztették volna, és azt is hangsúlyozta, hogy az ügyintézés folyamatos. A cég marketingigazgatója közlése szerint a szükséges befektetési döntések megszülettek, az ügyfélkommunikáció és az adminisztratív folyamatok zajlanak. Az alapkezelő szerint félrevezető a TAVOSZ azon állítása, hogy a kifizetések hónapok óta szünetelnek: közlésük szerint áprilisig több mint 41 milliárd forintot már folyósítottak, és a kifizetések azokban az esetekben is folytatódnak, ahol a szerződést minden érintett fél aláírta, és a szükséges dokumentáció hiánytalanul rendelkezésre áll.

A legnehezebb helyzetben azok a vállalkozások vannak, amelyek a pozitív döntés után már kötelezettségeket vállaltak, és megkezdték beruházásaikat – munkaerőt vettek fel, gépeket rendeltek, fejlesztésekbe kezdtek – a kedvezményes kölcsön reményében. Az érintettek elmondása szerint a probléma gyökere nem is feltétlenül az átvilágítás ténye, hanem az, hogy a világos kommunikáció hiányában nem tudnak tervezni sem a likviditásukkal, sem a beruházásaikkal.

Mekkora a tét?

A legközvetlenebb veszélyben lévő, csaknem kétszáz vállalkozás együttes éves árbevétele nagyságrendileg 100 milliárd forintra tehető, és legalább 1600 munkahely kapcsolódik hozzájuk. Ez azt jelenti, hogy a program körüli bizonytalanság nem csupán egyedi vállalati likviditási problémát okozhat, hanem érdemben kihathat a hazai kkv-szektor egy szűkebb, de gazdaságilag releváns szegmensére is.

Hogyan illeszkedik ez a kkv-támogatási rendszerbe?

A Demján Sándor Tőkeprogram nem önálló, elszigetelt eszköz, hanem egy szélesebb, a kis- és középvállalkozások megerősítését célzó kormányzati intézkedéscsomag része volt. Ezzel párhuzamosan vezették be a fix 3 százalékos kkv-hitelt, és korábban már egyszer megduplázták a tőkeprogram keretében egy-egy vállalkozásba befektethető tőke maximális összegét is. A program testvérkonstrukciója, a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program – amely vissza nem térítendő támogatást nyújt elsősorban vidéki, feldolgozóipari cégeknek – az első ütemében csaknem 1400 vállalkozást támogatott, összesen 108 milliárd forint értékben, ezzel több mint 200 milliárd forintnyi beruházást generálva országszerte.

Ez a kontextus is mutatja, hogy a Demján Sándor Tőkeprogram körüli bizonytalanság nem egy marginális, kísérleti jellegű konstrukciót érint, hanem a hazai kkv-finanszírozási rendszer egyik központi elemét. Éppen ezért nagy a tétje annak, hogy az átvilágítás gyorsan és átlátható módon lezáruljon, és a vállalkozások mielőbb kiszámítható választ kapjanak arra, mikor és milyen feltételekkel jutnak hozzá a már megítélt forráshoz.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a tőkeprogram konstrukciója alapvetően különbözik a vissza nem térítendő támogatásoktól: itt a vállalkozásoknak a felvett összeget – kamatostul – vissza kell fizetniük, így a késedelem nem csupán egy elmaradt juttatás kérdése, hanem éles likviditási problémát okozhat azoknál a cégeknél, amelyek a megítélt forrás ütemezésére alapozva már beruházási és foglalkoztatási döntéseket hoztak.

Mire számíthatnak az érintett vállalkozások?

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint az átvilágítás célja a közpénzek védelme és a folyamat átláthatóságának biztosítása, és a vizsgálat lezárása még ebben a hónapban várható. Addig is a pályázatok.org folyamatosan figyeli a Demján Sándor Tőkeprogrammal kapcsolatos fejleményeket, és frissíti olvasóit, amint hivatalos, végleges tájékoztatás születik a kifizetések ütemezéséről.

Az érintett kkv-knak érdemes szorosan nyomon követniük mind az MKIK Tőkealap-kezelő, mind az illetékes minisztérium közleményeit, és dokumentálniuk minden olyan szerződéses kötelezettséget, amelyet a megítélt forrás reményében vállaltak – ez a későbbiekben akár jogi lépések alapjául is szolgálhat, amennyiben a kifizetés tartós elmaradása anyagi kárt okoz. Addig is érdemes folyamatosan kapcsolatban maradni a programot kezelő szervezettel, és minden kommunikációt írásban dokumentálni, hogy egy esetleges vitás helyzetben a vállalkozás bizonyítani tudja, mikor és milyen tájékoztatást kapott a kifizetés ütemezéséről.

A helyzet jól mutatja, hogy egy kormányváltás vagy egy intézményi átszervezés milyen közvetlen hatással lehet a már elnyert, de még ki nem fizetett támogatásokra és kölcsönökre. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jelenleg is pályázati forrásra várnak – akár a Demján Sándor Tőkeprogram, akár más kkv-támogatási konstrukció keretében –, érdemes tartalékot képezniük arra az esetre, ha a kifizetés a tervezettnél később érkezik meg, és nem szabad a beruházási vagy foglalkoztatási döntéseiket kizárólag a még meg nem érkezett forrásra alapozniuk.

A cikk a hvg.hu, a Magyar Hang és a Portfolio.hu beszámolói alapján készült.

You have successfully subscribed to the newsletter

There was an error while trying to send your request. Please try again.

palyazatok.org will use the information you provide on this form to be in touch with you and to provide updates and marketing.