Mobilitás Operatív Program (MIOP) 2021-2027

I. Az operatív program indokoltsága

Az Európai Bizottság által meghirdetett Európai Zöld Megállapodás célul tűzi ki a fenntartható és intelligens mobilitásra való áttérést, tekintve, hogy a közlekedés felelős az Unió üvegházhatású-gázkibocsátásának negyedéért, és ez az arány egyre nő. Ezek a feladatok kapnak helyet a Mobilitás Operatív Programban (MIOP), mely az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) folytatásának tekinthető.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz

Az operatív program az Unió által meghatározott „Zöldebb, karbonszegény Európa” (PO2) és kiemelten a „Jobban összekapcsolt Európa – mobilitás és regionális IKT-összekapcsoltság” (PO3) szakpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódik.

II. Az operatív program tartalma

Az operatív program követi a 2014-2020 közötti programozási periódus IKOP prioritásait, figyelembe véve az új keretrendszert. A közlekedésfejlesztés továbbra is fontos eszköze a gazdaságfejlesztésnek, valamint a területi kohéziónak, mindazonáltal az európai zöld megállapodással összhangban nagy hangsúlyt helyez a fenntartható közlekedési formák támogatására: a kötöttpályás közösségi közlekedés és kerékpáros közlekedés fejlesztésére, az egyes közlekedési módok összekapcsolására, valamint a motorizált közlekedés környezetbarátabbá tételére az alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra bővítése révén, valamint a közösségi közlekedésben résztvevő járműállomány mielőbbi cseréjére tiszta és energiahatékony közúti járművek beszerzésének támogatásával, illetve az alternatív üzemanyagok előállításának ösztönzésével. Az OP beavatkozási területei kiterjednek a hajózással kapcsolatos fejlesztésekre is.

IV. Az operatív program felépítése

Az OP három prioritási tengelyből áll, mely egyedi célkitűzésekre és beavatkozási területekre bontható tovább.

V. Az operatív program részletes tartalma

1. prioritási tengely: Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése 

1.1 A városi környezet biodiverzitásának, környezetbarát infrastruktúrájának megerősítése, valamint a környezetszennyezés csökkentése

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

• A TEN-T hálózat részét nem képző elővárosi vasúti szakaszok fejlesztése járműbeszerzés (pl. HÉV szerelvények)
• A közlekedési láncok összekapcsolását segítő fejlesztések (pl. P+R, B+R, intermodális személyszállítási csomópont)
• A közösségi közlekedést előnyben részesítő informatikai alkalmazások, adatbázisok fejlesztése és bevezetése
• Kötöttpályás és egyéb (villamos, troli, busz) közösségi közlekedés fejlesztése, szűk keresztmetszetek feloldása (új szakaszok kiépítése, járműbeszerzés, megállóhelyek korszerűsítése és akadálymentesítése, infrastruktúrafejlesztés)
• Budapesti városi közúti közlekedési infrastruktúra vegyes-forgalmúvá alakítása, kerékpáros fejlesztések
• Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (pl. e-töltők, H-töltők) fejlesztése

2. prioritási tengely: TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése

2.1 Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T fejlesztése

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

TEN-T vasúti hálózat:

• a szűk keresztmetszeteinek felszámolása
• vasúti digitalizáció erősítése (pl. központi forgalomirányítás, transzformátorok cseréje)
• motorvonatok, valamint személykocsik beszerzése
• vasútállomások és megállóhelyek korszerűsítése

TEN-T vízi közlekedés:

• TEN-T kikötők víz- és szárazföldi oldali infrastruktúrájának fejlesztései
• a magyarországi Duna szakaszon közlekedő hajók hajtásláncának földgáz vagy hidrogénalapúvá átalakítása

3. prioritási tengely: Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás

3.1 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens, biztonságos és intermodális TEN-T

3.2 Fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliens, intelligens és intermodális nemzeti, regionális és helyi mobilitás kialakítása, ideértve a TEN-T-hez való hozzáférés javítását és a határon átnyúló mobilitást is

Az intézkedés az alábbi beavatkozásokat tartalmazza:

Gyorsforgalmi és 1-3. számjegyű utak:

• hiányzó szakaszainak kiépítése
• közúthálózat kapacitásának bővítése
• közúti infrastruktúra környezeti, műszaki fenntarthatóságát és ezáltal a jelenlegi szolgáltatási szintet növelő beavatkozások
• közlekedésbiztonságot növelő beavatkozások (pl. csomópontok átépítése, szalagkorlát csere, láthatóság növelése, intelligens közlekedési rendszerek továbbfejlesztése)

EUROVELO kerékpáros létesítmények fejlesztése

Közlekedési célú megújuló energia előállítását szolgáló technológiák fejlesztése elsősorban biogáz (bio LNG, CNG), megújuló alapú hidrogén és fejlett bioüzemanyagok vonatkozásában.

Alternatív üzemanyagtöltő infrastruktúra (pl. e-töltők, H-töltők) fejlesztése

Határátkelőhelyek fejlesztése, a határátkelés gyorsításához szükséges eszközök beszerzése

Önvezető autózást támogató rendszerek kiépítése/fejlesztése

Nemzeti Közlekedési Stratégia menedzsment eszközeinek előkészítése

Forrás: palyazat.gov.hu