Újraindul a Norvég Alap

Jó hír azoknak, akik pályázni szeretnének a Magyarországon is népszerű Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok forrásaira: nem maradtak le semmiről, újraindul a program. Már előrehaladtak a tárgyalások az EU és a donorországok – Norvégia, Liechtenstein, Izland – között, és várhatóan gyorsan lezárulhatnak az új Európai Bizottság őszi megalakulása után.

A tárgyalások jelenlegi szakaszában dől el, hogy a támogatást nyújtó három ország az integráció egységes belső piacának előnyeiért cserében a jövőben mekkora összeggel járul hozzá a gazdasági és szociális különbségek felszámolásához az Európai Unióban, illetve, hogy melyek azok a tagállamok, amelyek a program forrásaiból részesedhetnek – tájékoztatta lapunkat Mikulás Brigitta, a programot magyar részről menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főigazgatója. Elmondta: a tagállamok szakértőinek részvételével munkacsoport jött létre, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a jövőre vonatkozó eljárási szabályokat kialakítsa, s ebben a munkában az NFÜ képviselője is aktívan részt vesz.

Nem jelentéktelen összegről van szó. Magyarország számára 2004-2009 között csaknem 128 millió euró állt rendelkezésre. Ennek igénybevételére 136 projekt dokumentációját továbbították jóváhagyásra Brüsszelbe, összesen 176,96 millió euró támogatási kérelemmel. Közülük végül 101 fejlesztésnek ítélték a meg a támogatást, 290 euró híján a teljes keret elkelt.

Mikulás Brigitta szerint azért is bizonyult vonzónak a program, mert az európai uniós szabályoktól eltérő rendet követett, lényegesen rugalmasabb feltételeket, nagyobb mozgásteret biztosított a rendelkezésre álló forrás felhasználására. Ennek köszönhetően lényegesen szélesebb volt a támogatható tevékenységek és az elszámolható költségek köre. Ez a rugalmasság ugyanakkor bizonyos esetekben eljárási szempontból hátráltató tényező is volt. A támogatást nyújtó államok képviselői nemegyszer az európai uniós előírásoktól eltérő, saját szabályokat kívántak érvényesíteni, és ez joghézagokhoz vezetett. Ezek kezelése csak az első projektek végrehajtásának megkezdése után indulhatott meg, a donorországok explicit állásfoglalását követően.

Az április végén zárult első programidőszakban a legtöbb nyertes – szám szerint 28 – az önkormányzatok köréből került ki. Jelentős számban pályáztak sikerrel a civilszervezetek (26) és költségvetési szervek (22) is. A fennmaradó részen gazdasági és közhasznú társaságok, közalapítványok és egyházak osztoztak.

A régiók közül Közép-Magyarország vitte el a pálmát, 56 – Budapest 46 – támogatott projekttel. Ezt a kiugró számot azzal magyarázta az NFÜ illetékese, hogy több országos jelentőségű projektet idesoroltak, mert a projektgazda székhelye Budapest, valójában azonban szélesebb körű (tudományos kutatás, egészségügyi megelőző szűrő) programokról van szó. A többi régió közül Dél-Alföld volt a legeredményesebb, 10 nyertes projekttel. Utána következik Közép-Dunántúl 9, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld 8-8 támogatott fejlesztéssel.

A legnagyobb támogatásban részesült projektek között találhatók a Tempus Közalapítvány nemzetközi mobilitási programjai 1, az Országos Vérellátó Szolgálat projektje 2,18, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa épülettömb felújítása 2,85, a nyíregyházi Partium Tudáscentrum fejlesztése 2,94, a Mátrai Gyógyintézet megújuló energiát felhasználó új fűtési rendszere 2,98, a siklósi vár felújítása ugyancsak 2,98 és Vácrátóton innovatív geotermikus és biomaszsza-bázisú fűtőmű létesítése 3 millió euróval.
(VG)