XIII. Kortárs keresztény ikonográfiai Biennálé: Halál-temető-síremlék címmel országos kortárs képző- és iparművészeti kiállítást rendez 2026. március 7. – 2026. június 21. között a kecskeméti Cifrapalota földszinti termeiben.
A kiállítás tematikája (Halál – temető – síremlék): „Az Ősz a halált az ember teremtett mivoltával magyarázza: porból vagy és porrá leszel (Ter 2,7). Ez minden testi létező útja (1Kir 2,2; Jób 16,22), ezért az élet a legnagyobb jó (Péld 3,16). Isten az ura az életnek és a halálnak, ő ad hosszú életet és ő veszi el azt. A halál annak kifejezője, hogy az ember nem Isten, hanem teremtmény, akinek földi élete véges. A halál büntetés, a bűnbeesés következménye (Ter 3), a korai és hirtelen halál még inkább az. Isten életre teremtette az embert, de az bűnével elszakadt tőle, azért elvesztette az élet ajándékát (lásd élet fája). […] Másrészt azonban a halál alapvetően új értelmet nyer attól, hogy Isten megtestesült Fia, a ‘valóságos ember’ Krisztus is halandó, és ezt Ő egészen a keresztáldozatig vállalta.” (Magyar Katolikus Lexikon) „A halál ítéletes voltát juttatja kifejezésre az a szemléletmód, amely azt egy többé-kevésbé perszonifikálódott hatalomnak látja, amely legyőzi az embert (Ruth 1,17; Zsolt 18,5; 49,15; Jer 9,20; Jel 6,8; 20,14). A halál ereje azonban Istennel szemben relatív. […] A halál tragikus következménye az emberre nézve az, hogy megszakad az Istennel való minden kapcsolat (Zsolt 6,6; 88,9kk; Ézs 38,18 vö. Lk 16,19kk). A halál magányba és felejtésbe taszítja az embert (Zsolt 88,6; Préd 9,4kk). Ebben az összefüggésben a halál olyan katasztrófa, amely kérdésessé teheti magának az emberi létnek az értelmét (Jób 17,13kk; 21,26kk; Zsolt 88,7kk). […] Az ÚSZ egybehangzó, és gyakorlatilag minden iratában kinyilvánított és megfogalmazott tanítása szerint Krisztus győzedelmeskedett a halál ereje és hatalma felett… […] Feloldotta a bűn és a halál közötti, az ő váltságmunkáját megelőzően elválaszthatatlan összefüggést, amennyiben mindkettőnek a terhét magára vette anélkül, hogy őt magát bűn terhelte volna (Mt 16,21 par; 26,28 par; Jn 1,29; Róm 8,3; Zsid 2,14; 1Pt 3,18; Jel 1,5). Ezzel megszüntette a halálnak azt a következményét, hogy az a végleges megsemmisüléssel járna együtt.” (Keresztyén bibliai lexikon) Természetesen a halálról való elképzelések más vallások, kultúrák számára is központi téma volt, van és lesz: „Mert a halál dühöngő isten, vérszomjas, mint a hím-oroszlán / s alattomos, mint sima párduc – jaj az egyszer megszületettnek! […] Ember-e még, mondd, a halott is? Ugye, hogy nem? / Ő már nem ember! / Alvóhoz hasonlít, de mégsem! Aki meghalt, nem álmodik már! / Szoborhoz hasonlít, de mégsem! Holt kő az, de nem is volt élő! / A halál mindenhez hasonlít, de nem azonos semmivel sem!«” (Gilgames, Zászlós Levente fordítása) Ahogy a zenében, irodalomban, vizuális művészetekben is: „…Ki hordaná e terheket / Izzadva, nyögve élte fáradalmin, / Ha rettegésünk egy halál utáni / Valamitől – a nem ismert tartomány, / Melyből nem tér meg utazó – le nem / Lohasztja kedvünk, inkább tűrni a / Jelen gonoszt, mint ismeretlenek / Felé sietni?” (William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi. Fordította Arany János)
Választott témánkat egyrészt a korábbiakhoz (pl. hét főbűn, apokalipszis, prófécia) hasonlóan világunk jelenlegi helyzete (járványok, háborúk, klímaválság) teszik sajnálatosan még aktuálisabbá, másrészt a halál önmagában is az egyik legtöbbet megjelenített, leggazdagabb, legtöbb jelentéssel bíró szimbólumkör. Többek között ezért is egészítettük ki a biennálé aktuális tematikai megnevezését: Halál – Temető – Síremlék. (Az utóbbi kapcsán fontos, hogy egyes pályázóknak kissé hamarabb kell majd beadniuk a tervüket, mivel az egyes síremlékek – sajátunk, egy fogalomé, híres emberé stb. – várhatóan installációs, nagyobb teret elfoglaló jellege miatt szükséges lesz egy előbírálati szakaszra is, elsősorban a kivitelezhetőség jegyében. Lásd a beadási feltételeknél!)
A tematika nyilván ütköztetni fogja egyes művek esetében a modern világ halálhoz való viszonyát a múlt elképzeléseivel, a halál hagyományos mitológiájával. Várakozásaink szerint megjelennek majd többek között az egyéni és közösségi gyász mozzanatai, jelképei, a temetők síremléki toposzai, melyek jól tükrözik egy adott társadalom aktuális (részben mentális) állapotát, a tematikához kapcsolódó népi hagyományok, szokások, s maga a keresztény mitológia, eszkatológia vonatkozó részei (pl. keresztre feszítés, tisztítótűz, utolsó ítélet, föltámadás), illetve az utóbbi kapcsán a test-lélek kettősségének és a lélek szellemiségének tanítása. Megjelennek majd a halandóságra figyelmeztető keresztény ábrázolások közül az odavezető bűnök, a haláltánc (danse macabre, Totentanz), a három élő és három holt története, illetve a boldogok és szentek csodás legendái is. Feltehetően sokan fogják majd forgatni Jankovics Marcell köteteit is: „Tudjuk azonban, hogy a novembert, pontosabban a Skorpió havát más ókori népek is a halál hónapjának tekintették, s hogy e képzetet, a kapcsolódó mítoszokat, rítusokat és annak eszközeit a természet őszi haldoklása ihlette. És ahogy a »meghaló« természet minden tavasszal »feltámad halottaiból«, ugyanúgy a halott-ünnepeket is a túlvilági életben való reménység és hit hatja át, sőt, keresztény lelkekben a testi feltámadás boldog tudata (a temetők kapuján ott a felirat: »Feltámadunk!«), és elhunyt szeretteikkel való találkozás felett érzett öröm.”
Jelentkezők köre: Kortárs (professzionális, 18 éven felüli) képző- és iparművészek. (Természetesen a művészeti egyetemek hallgatóit is szívesen látjuk!). Ha valaki művészeti, tematikai okokból igényli, bizonytalan a beadási feltételeket illetően, január 21-ig lehetősége van előzetesen érdeklődni e-mailben a kurátornál (a beadandó mű fotóját, pontos adatait és a műleírást az alábbi e-mail címre várjuk hozzá: gyergyadesz@gmail.com), melynek során arra tudunk választ adni, hogy érdemes-e egyáltalán az adott alkotást a biennálé zsűrije elé bocsátani. Arra viszont nincs biztos válaszunk, hogy miképpen dönt majd ezek után a zsűri. (Mindez természetesen nem kötelező! Elsősorban azok számára ajánlott, akik eddig még nem vettek részt „professzionális” országos kiállításon.)
Beadható művek száma: A várhatóan nagyszámú jelentkező miatt minden alkotó max. 1 alkotást vagy sorozatot adhat be. Sorozat esetében a zsűri fenntartja a jogot annak szétbontására, amennyiben az tartalmilag lehetséges és indokolt.
A művek beadásának feltételei (általános): Műfaji és technikai megkötések nélküli kiállítás, ahol grafikával, animációs filmmel, ruhával, táblaképpel, képregénnyel, plasztikával, kerámiával, videó installációval, plakáttal, utcabútorral, díszlet- és jelmeztervvel, bábbal, fotográfiával, textil-, üveg-, ötvös-, vagy zománcművészeti alkotással stb. egyaránt lehet jelentkezni. A kiállításra beadott grafikai jellegű műveket csak megfelelően keretezve (üveglap + bilincs kombinációt nem!) fogadjuk el. A nem Kecskeméten beadható művek maximális méretei (kerettel együtt!) sík (és nem összetekerhető, összehajtható) művek esetében 120×140 cm, míg a térbeli kiterjedésű alkotások esetében a kb. 40 kg súlyhatár mellett egy mikrobusz raktere a mérvadó. Az ismertetett méreteket meghaladó műveket csak Kecskeméten, a kiállítás helyszínén lehet leadni a megadott időpontokban. A műveket csak kitöltött adatlappal (átvételivel) + biztonságosan szállítható csomagolásban (pl. puffancs fólia, fa- vagy papírdoboz) együtt vesszük át. (Postai úton csak a gyűjteménynek felajánlott, azaz vissza nem küldendő műveket fogadjuk el technikai és anyagi okok miatt.) Az adatlap alsó és felső felének kitöltése után kettévágandó, az egyik példány az alkotóé, míg a másik a múzeumé lesz.
A művek beadásának feltételei (installációs jellegű, nagyobb teret elfoglaló síremlékek): a kivitelezhetőség, bemutathatóság érdemi megítélése érdekében szükséges egy előbírálati szakasz is. A pályázónak ehhez 2026. január 15-ig kell a kurátor e-mail címére (gyergyadesz@gmail.com) elküldeni a mű tartalmi és technikai leírását (word-ben, pontos anyag megnevezésekkel, méretekkel), továbbá a mű tervrajzát jpeg vagy pdf formátumban. Fontos, hogy az installáció jellegű művek esetében a kiállíthatóság technikai feltételeit az alkotónak kell biztosítania. (A szállíthatóság kérdése e művek esetében elvileg az előzőben foglaltak szerint dönthető el, de természetesen lehetnek kivételek is.)
A művek beadásának helye és ideje:
(Fontos! Rendkívül szigorúan kezeljük a beadási időpontokat! Különösen a Kecskeméten kívüli helyszíneken, mivel nincs lehetőségünk a megadott idősávokon kívül átvenni és őrizni a műveket!)
- Kecskeméten: Cifrapalotában (6000 Kecskemét, Rákóczi út 1.), január 20–23. (keddtől péntekig) és január 26.–február 1. (hétfőtől vasárnapig) 10–15 óra között – információ: Horváth Zsolt gyűjteménykezelő (20/486-6634, gyujtemenycifra@gmail.com); Osztényi Éva művészettörténész (30/564-5754, evaosztenyi@gmail.com) és ifj. Gyergyádesz László művészettörténész-osztályvezető (70/799-8856, gyergyadesz@gmail.com)
- Győrben: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Esterházy-palotában (9021 Győr, Király u. 17.), január 22. (csütörtökön) 9–16 óra között –kapcsolattartó: Ritly Jenő múzeumi gyűjtemény és raktárkezelő (20/314-7223) (A műveket 26-án, délben szállítjuk Kecskemétre.)
- Debrecenben: DEMKI Belvárosi Alkotóműhelyben (4024 Debrecen, Szent Anna u. 18. / bejárat az UniCredit Bank mellett), január 22. és 23. (csütörtökön és pénteken) 9–12 óráig – kontakt: Tamus István (30/383-0527, gade.debrecen@gmail.com) (A műveket 23-án, délben szállítjuk Kecskemétre.)
- Budapesten (1.): Klebelsberg Kultúrkúriában (1028 Bp., Templom utca 2–10.), január 27. (kedden) 11–14 óra között (megközelíthető a Széll Kálmán tértől a 61-es villamossal Hűvösvölgyig, onnan 64, 64A, 264-es vagy 257-es busszal a Templom utcai megállóig) – információ: Osztényi Éva művészettörténész (30/564-5754, evaosztenyi@gmail.com), a helyszín telefonja pedig: 1/3920-860 (A műveket 27-én, 14 órakor szállítjuk Kecskemétre.)
- Gödöllőn: Monád Galériában (2100 Gödöllő, Remsey krt. 21.), január 28. (szerdán) 12–17 óra között, információ: Sz. Jánosi Erzsébet festőművész (30/286-9395; levendulagaleria@gmail.com) (A műveket január 29-én, 12 órakor szállítjuk Kecskemétre.)
- Budapesten (2.): Skoda Éva Műterem-Galériában (1196 Bp., Hunyadi u. 129/a.), január 29. (csütörtökön) 10–14 óra között. FONTOS!!! Az utcában felfestett kerékpársáv miatt nem lehet megállni, csak a környező mellékutcákban! – információ: Horváth Zsolt gyűjteménykezelő (20/486-6634) és Skoda Éva (30/904-6001) (A műveket 29-én, 14 órakor szállítjuk Kecskemétre.)
- Szegeden: SZTE JGYPK Rajz-művészettörténet Tanszéken (6723 Szeged, Brüsszeli krt. 37.), január 28. és 29. (szerdán és csütörtökön) 9–16 óra között – kontakt: Sárkány Tamás képzőművész, műhelymester (20/390-5022, sarkany14@gmail.com) (A műveket 30-án délelőtt szállítjuk Kecskemétre.)
- Pécsett: Gyergyádesz Mihály és Nemes Zsuzsa festőművészek lakása (7635 Pécs, Nagyszkókó köz 8.), február 2. (hétfőn) 9–11 óra között – kontakt: Nemes Zsuzsa és Gyergyádesz Mihály (70/258-2141, 70/300-1660, mindenképpen egyeztetni kell a leadás előtt, különösen, ha valaki esetleg korábban szeretné ezt megtenni) (A műveket 2-án, délben szállítjuk Kecskemétre.)
Műleírás (kötelező beadási feltétel): Mindenkire vonatkozó kérés, hogy az alkotója néhány (legalább 5-6) mondatban mutassa be, elsősorban tartalmi szempontból, a saját alkotását. Ez ui. jelentősen megkönnyíti a zsűri munkáját, s természetesen fontos lesz majd a jövő kutatói számára is. A műleírásokat a kurátor e-mail címére (gyergyadesz@gmail.com) kérjük word formátumban, legkésőbb január 31-ig!
Zsűri: Elsődlegesen a minőség biztosítása, a tartalmi feltételek és a díjazott alkotások kiválasztása végett a rendezők zsűrit kérnek fel. (A zsűrizés várható időpontja: 2026. február 3–4.) Az eredményről 1 héten belül e-mail-ben értesítünk mindenkit.
Katalógus: Lehetőleg már a kiállítás kecskeméti megnyitójára, de legkésőbb a finisszázsra, színes katalógus jelenik meg. Installációs jellegű művek, animációs filmek, fotó alapú, digitális kompozíciók és nyomatok esetében jelentősen megkönnyítené a munkánkat, ha az alkotója digitális reprodukciót is tud mellékelni a kurátor e-mail címére.
Az átvételi elismervény az alábbi linkről tölthető le:
Művek felajánlása a kecskeméti múzeum gyűjteményébe: A keresztény biennálékhoz kapcsolódik az a negyed évszázada elkezdett módszeres gyűjtői tevékenység, melynek eredményeként a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályán belül létrehoztunk egy, a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető, speciális gyűjteményi egységet. Gyarapítási keret (pénz) hiányában a fő módszer a művészek felkérése arra, hogy ajánlják fel kiállításra beválasztott műveiket a múzeumnak. (A legutóbbi biennálén például 60 alkotás került ajándékként hozzánk.) A kollekció szerencsére folyamatosan gyarapodik, melynek köszönhetően ma már bőven túl vagyunk a 600. beleltározott tételen. A műveket nem csupán a jövőnek őrizzük, hanem igyekszünk minél több alkalommal már napjainkban is bemutatni. Eddig 17 olyan kiállítást rendeztünk, melyen a kecskeméti kollekciót egy-egy válogatást keretében tártuk a nagyközönség és a szakma elé (pl. Vigadó, Szent István Bazilika, Erdős Renée Ház, Budapest; Zsinagóga Galéria, Eger; Pécsi Galéria, Pécs). Közülük a látogatottsági rekord a Tihanyi Bencés Apátsághoz kapcsolódik, ahol 2019 nyarán, mindössze 6 hét alatt, 59.892-en tekintették meg a vendégkiállításunkat! Amennyiben Ön is csatlakozna alkotásával az egyre jelentősebb kortárs keresztény tematikájú gyűjteményünkhöz, úgy azt nagy köszönettel fogadjuk. (A szándékot a beadáskor az adatlapon lehet bejelölni.)
Szakmai információ: Érdeklődni a biennále alapító kurátorától, ifj. Gyergyádesz László művészettörténésztől lehet az alábbi telefonszámon (70/799-8856; 30/287-2549) és e-mail címen (gyergyadesz@gmail.com). Postacím: 6000 Kecskemét, Cifrapalota, Rákóczi út 1. (Zárójelben mindenképpen írja rá a kurátor nevét, vagy azt, hogy „keresztény biennálé”!)
