Uniós környezetvédelmi és vízügyi fejlesztések a Szigetközben

Egy hatmilliárdos uniós projekt keretében helyreállítják a Szigetköz vízrendszerét, egy másik fejlesztés pedig a Mosoni-Duna és Lajta rehabilitációját tűzi ki célul – mondta el Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter azon a mosonmagyaróvári fórumon, amelyen helyi lakosok, önkormányzati vezetők, szakmai és civil szervezetek beszélgettek a Szigetköz jövőjéről.

A Szigetköz Kerekasztal egy tavaly októberi fórum folytatása. A rendezvényen országgyűlési képviselők, a Szigetköz településeinek lakói, vezetői, a térség szakmai és civil szervezetei vettek részt. A mosonmagyaróvári találkozón Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Szigetközt érintő uniós környezetvédelmi projektekről is beszélt.

A Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztésről szóló uniós projekt eredményeként teljessé válik a Szigetköz vízrendszerének helyreállítása. Visszaállítják a természet-közeli állapotnak leginkább megfelelő, 1950-es évekbeli vízszintet, nőni fog a belvíz elleni védelem, és javulnak az öntözési, a horgászati-halászati és az idegenforgalmi feltételek is. A fejlesztések során kiépül az Alsó-Szigetköz mentett oldali vízpótló rendszere, és rehabilitálják az Ásványi-ágrendszer alsó szakaszát, valamint a Bagaméri és a Patkányosi mellékágrendszert. A szükséges vízkivételi lehetőségek kiépítésével így – a Felső-Szigetköz vízpótló rendszerét kiegészítve – teljessé válik a szigetközi vízrendszerek helyreállítása. A mellékágakban javulnak a vízi élőlények, különösen a halak táplálkozási, szaporodási és vándorlási feltételei. Helyreállítják a vízhiány miatt veszélyben lévő vizes élőhelyeket, amelyek otthont adnak többek között a magyar és a német bucónak, a durbincs-féléknek, a paducnak és a hódoknak is.

Jelenleg tart a projekt előkészítése, ennek összköltsége 359 millió forint. A várható teljes beruházási költség 6 milliárd forintra tehető, a projekt tervezett lezárása 2013 decembere. A beruházás 18 településen 150 ezer embert érint, de közvetett régiós kihatása – Győr, Pozsony és Bécs lakosságának rekreációs igényét is számba véve – akár milliós nagyságrendű is lehet.

A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációjáról szóló uniós projekt javítani fogja a térség vizeinek állapotát, megoldódik a vízpótlás, és lehetőség nyílik a változatos élővilágú vizes élőhelyek megőrzésére is. A beruházás a Mosonmagyaróvári és a Győri kistérség 22 településének 192 ezer lakosát érinti közvetlenül.

A Mosoni-Duna medrének egy része elnádasodott, elhínárasodott és helyenként eliszaposodott. A vízszintcsökkenés miatt a győri belvárosi szakaszon az üres meder városképi szempontból is rendkívül kedvezőtlen hatású. A tervezett fejlesztés a Mosoni-Duna teljes magyarországi és a Lajta alsó, mosonmagyaróvári szakaszát érinti.

A Mosoni-Duna belterületi szakaszain javítják az árvízi-, hordalék- és jéglevezetési feltételeket, rendezik a partokat, rehabilitálják a mosonmagyaróvári duzzasztót és biztosítják a vízi élőlények számára az átjárhatóságot. A Lajta folyó alsó szakaszán elvégzik a belterületi szakasz partrendezési feladatait, felújítják a Lajta mosonmagyaróvári duzzasztóját és biztosítják annak ökológiai átjárhatóságát is.

A fejlesztés eredményeként a Mosoni-Duna és a Lajta folyó mentén javul a felszíni vizek mennyiségi és minőségi állapota, és nő a lakosság árvízvédelmi biztonsága. A feliszaposodott mellékágakat helyrehozzák, így az évről-évre növekvő számú idelátogató vízi turista új területeket fedezhet majd fel. A halállomány növekedése és változatosabbá válása vonzerőt gyakorol a horgászturizmusra. A hordalék, az iszap és a nádas rendezésével a belterületi partszakaszokon lapos, természet-közeli strandokat lehet kialakítani.

A Környezet és Energia Operatív Program keretében megvalósuló projekt előkészítése jelenleg tart, ennek költsége 291,5 millió forint. Az uniós projekt várható teljes beruházási költsége 4,86 milliárd forintra tehető, a befejezés 2013 decemberére várható.
(kvvm)