Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) 2021-2027

I. Az operatív program indokoltsága

Az Európai Unió kohéziós politikájának alapvető célja, hogy csökkentse a régiók fejlettségbeli különbségeit és megteremtse a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeit valamennyi tagállamában. A kitűzött cél, azaz a közösségi kohézió elérése érdekében az egyes régiók gazdasági konvergenciája mellett nélkülözhetetlen a szociális és jólétbeli egyenlőtlenségek felszámolásának támogatása. A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) célja a szociális felzárkózás támogatása Magyarországon.

II. Az operatív program kapcsolódása az Unió szakpolitikai céljaihoz

Az operatív program a negyedik szakpolitikai célkitűzést (PO4 – szociálisabb Európa) támogatja, ám kiegészítő jelleggel hozzájárul az ötödik célkitűzéshez (PO5 – a polgáraihoz közelebb álló Európa) is.

III. Az operatív program tartalma

A HOP öt humán szakterület fejlesztéseit foglalja magában: egészségügy, köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális, valamint család- és ifjúságpolitika (amelyekhez a kultúra és a sport is hozzájárul).

IV. Az operatív program felépítése

Az OP hat prioritási tengelyből áll.

V. Az operatív program tartalma

1. prioritási tengely: Egészségügyi fejlesztések

A lakosság egészségi állapota alapvetően meghatározza az ország kilátásait, gazdasági versenyképességét, ezért kiemelten fontos, hogy javuljon a magyar emberek egészségi állapota, tovább javuljanak a betegek gyógyulási esélyei és növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma.

• az alapellátás szerepének megerősítése a szolgáltatások elérhetőségének javításával, a dolgozók kompetenciáinak, szaktudásának növelésével, az alapellátás prevenciós tevékenységének megerősítésével;
• prevenciós programok az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés támogatása érdekében;
• a szervezett szűrési rendszer továbbfejlesztése;
• az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés megerősítése, többek között hiánypótló szolgáltatások kialakításával;
• a járó- és fekvőbeteg-ellátás, valamint a mentés infrastrukturális feltételeinek és eszközellátottságának javítása;
• az egészségügyi humánerőforrás megerősítése többek között a hiányzó szakemberek biztosításával, korszerű képzésekkel, továbbképzésekkel, a munkakörülmények javítása, a szakdolgozók munkaterhelésének csökkentésével és életkörülményeinek javításával az életpálya modell kialakítása révén;
• az e-egészségügy rendszerének továbbfejlesztése, telemedicina szolgáltatások széleskörű elérhetőségének támogatása;
• a rendszeres, egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése.

2. prioritási tengely: XXI. századi köznevelés

A 21. század új kihívásai, a digitalizáció térhódítása, a pedagógusokkal szembeni elvárások és a tanulók attitűdváltozása új feladat elé állították a köznevelési rendszert, valamint átalakították az információszerzési és a tanulási módszereket. A következő időszak elsőszámú feladata a köznevelési intézmények, a pedagógusokat, és tanulók felkészítése az új kihívásokra.

• az oktatás és a képzés minőségének és munkaerő-piaci relevanciájának növelése;
• a köznevelés digitális infrastruktúrájának, eszközparkjának és szolgáltatásainak megújítása;
• a pedagógusok digitális és digitális oktatási kompetenciájának fejlesztése, valamint a digitális tartalmak kiterjesztése, hozzáférhetőségének javítása;
• a tanulók digitális kompetenciáinak és idegen nyelvi készségének megerősítése;
• a nem-formális és informális tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javítása.
• a minőségioktatáshoz való egyenlő hozzáférés, valamint a köznevelési intézmények hátránykompenzációjának erősítése, a korai iskolaelhagyás megelőzése;
• az iskolai eredményesség javítása a művészeti neveléssel, tehetségtámogatással;
• a pedagógiai szakszolgálati intézmények, a gyógypedagógiai intézmények szakmai és infrastrukturális fejlesztése;
• az értelmi, érzelmi illetve testi fejlődés harmonikus egyensúlyának támogatása, az egészségtudatos életmód elterjesztése.

3. prioritási tengely: Társadalmi felzárkózási fejlesztések

A társadalmi felzárkózási fejlesztések célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a szegénység újratermelődésének megakadályozása, a területi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése komplex programokkal és a társadalmi befogadás erősítése, különös tekintettel a roma népességre.

• hátrányos helyzetű személyek vállalkozóvá válásának és munkalehetőségeinek bővítése területileg is célzott, egyénre szabott szolgáltatások biztosításával, vállalkozások és társadalmi vállalkozások elindításának segítésével;
• közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedési esélyeinek növelése;
• a foglalkoztathatóság növelése, az alacsony képzettségűek tanulási lehetőségeinek biztosítása, valamint a fogvatartottak társadalmi reintegrációjának elősegítése;
• foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése;
• a telepszerű körülmények között élők társadalmi integrációja, lakhatási helyzetük javítását célzó intézkedés komplex programokkal;
• egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése a legszegényebb településeken, humán és infrastrukturális jellegű beavatkozások összehangolt, integrált módon történő biztosításával;
• gyermekes családok szegénységének csökkentése, integrált járási gyermekprogramok és a koragyermekkori felzárkózást segítő szolgáltatások fejlesztésével;
• oktatási esélyteremtés, a köznevelési intézmények esélyteremtő szerepének erősítése;
• együttműködő társadalom erősítése, támogató-megtartó helyi közösségek, szemléletformálás;
• társadalmi felzárkózást megerősítő szakpolitikai fejlesztések és koordináció.

4. prioritási tengely: Szociális fejlesztések

A szociális fejlesztések a sérülékeny csoportok társadalmi befogadásának erősítésére, lakhatásának és ellátásának biztosítására, valamint foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

• megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzetének javítása;
• sérülékeny csoportok (főként a gyermekek, fogyatékos személyek és idősek) szociális védelemének javítása, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésük biztosítása;
• a gyermekek családban történő nevelkedésének támogatása, nevelőszülői hálózatok megerősítése;
• fogyatékos személyek és idősek családban maradását elősegítő szolgáltatások fejlesztése;
• szociális szolgáltatások és intézmények fejlesztése és funkcióváltásának támogatása;
•  szociális- és a gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése

5. prioritási tengely: Rászoruló személyek támogatása

A prioritáson tervezett beavatkozások célja, hogy az anyagi nélkülözést enyhítő programok folytatásával (élelmiszersegély és alapvető fogyasztási cikkek biztosításával) és továbbfejlesztésével a juttatások célzottsága és hatékonysága javuljon, a célcsoportra irányuló egyéb fejlesztésekben rejlő szinergiák pedig kiaknázásra kerüljenek.

• alapvető élelmiszerekből összeállított csomagok rendszeres biztosítása az alacsony jövedelmű, vagy jövedelemmel nem rendelkező rászoruló személyek számára;
• meleg étkezés rendszeres biztosítása hajléktalan személyek számára;
• alapvető fogyasztási cikkek rendszeres biztosítása;
• élelmiszerfelesleg gyűjtése és továbbítása az élelmiszerbiztosításhoz kapcsolódó anyagi támogatások kiegészítéseként;
• kísérő intézkedések biztosítása (pl. az életvitelhez és a társadalmi felzárkózáshoz hozzájáruló intézkedések, az egészségi állapot megállapításához szükséges vizsgálatok) más intézkedésekhez kapcsolódóan

6. prioritási tengely: Család- és ifjúságügyi fejlesztések

A demográfiai kihívások hátterében a születések számának csökkenése, és ezzel párhuzamosan a társadalom idősödése áll. Ezen folyamatok kedvező irányba fordítása a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása, valamint a rejtett munkaerő-piaci tartalékok aktiválása révén érhető el

• a családi élet és a munka összeegyeztethetőségének támogatása többek között az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével;
• bölcsődei férőhelyek számának növeléséhez kapcsolódóan magasan képzett szakemberállomány (kisgyermeknevelők) biztosítása;
• a családok szerepének megerősítése, családbarát értékek közvetítése, valamint az egyszülős és mozaikcsaládok támogatása komplex intézkedési csomag biztosításával;
• generációk közötti kapcsolatok erősítése fizikai, szellemi aktivitást igénylő programok biztosításával;
• tehetséggondozáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása;
• élménypedagógiai programok és fizikai aktivitásra építő programok megvalósítása;
• önkéntesség kultúrájának népszerűsítése;
• a családok és fiatalok védelmének biztosítása érdekében kríziskezelő szolgáltatások fejlesztése és kríziskezelő ambulanciák építése.

Forrás: palyazat.gov.hu