Pályázat egy vidéki város nem hivatalos közösségeinek, lehetőségeinek és tevékenységeinek megfigyelésére a 70-80-as években kutatására

A tanulmánynak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában való kutatásra kellene alapozódni, amelyhez bőségesen tudunk kiindulásként neveket és időpontokat adni. Ilyen például a 2016-ban megjelent „Repedések 2 – valami jazz Győrött 1976-2016” összefoglaló és rengeteg összegyűjtött adatot tartalmazó kiadványt, amely az interneten is elérhető.

További adatokat és neveket tartalmaz a „Győr város nem hivatalos közösségei” című internetes gyűjteménykezdemény. A „nem hivatalos közösségek” kifejezésen azokat a ma már civilnek nevezett, régebben inkább underground vagy alternatív kezdeményezéseket értjük, amelyek öntevékeny, nem hivatalos voltuk miatt tevékenységeikkel nem vagy csak ritkán kerülhettek be a 70-80-as évek médiáiba. Esetenként megtűrtek vagy akár tiltottak, de mindenképpen megfigyeltek voltak. Az 1976-ban indult első győri jazzklub, majd az ebből kinövő első független szervezésű nemzetközi jazzkoncert-sorozat (1982-1983) történetében számos epizód volt, amikor „lebuktak” a megfigyelő szervek. Egy kihallgatás sorozat során elhangzott kérdések is egyértelműen mutatták a megfigyelő szervek tisztánlátását.

Nagyon érdekes lenne számunkra, az egykori alakítók számára, de a köz számára is, hogy miként gondolkodtak, mit jelentettek rólunk annak idején? Miért is voltak ezek a többségében ártalmatlan művészet- és közösségalapú tevékenységek érdekesek, netán veszélyesnek tűnőek a szervek számára? Közeledve a rendszerváltáshoz, amikor már tényleges ellenzékinek mondható ügyek is belekeveredtek több helyi földalatti mozgásba (pl. az irodalmiba – Kassák kör – és ennek tartótisztje pár éve kiderült), ugyanakkor egyértelmű lazulás volt érzékelhető a szervek látszólagos hozzáállásában, valójában ez zavar volt, vagy csak egy megfigyelési taktikaváltás?

Olyan kutatót keresünk, akinek van kedve elmélyülni egy ilyen témában és kutakodásban, valamint netán összevetni mindezt az egykori programokkal, történésekkel és az egykori szereplők „oral history”-jával. Utóbbiak filmre rögzítéséhez szívesen adunk értő segítséget, technikai hátteret, azaz a végeredmény akár még egy dokumentumfilm is lehet.

Aktuális anyagi lehetőségeink függvényében – megállapodás alapján – pénzügyileg is támogatni szeretnénk a minél alaposabb kutakodást.

A részletek iránt érdeklődők itt kaphatnak további információt:

Hartyándi Jenő
hartyandi@gmail.com
20/89690-535