palyazatok.org

Pályázatok – Pályázatfigyelő – Pályázatírás

Tízmillió forintos fejlesztési forráshoz jutnak a magyar kisvállalkozások az 5+5 konstrukcióban

5+5 konstrukcio

Közel nyolcszáz magyar vállalkozás – jórészt vidéki éttermek, cukrászdák és családi vállalkozások – kap egyenként 10 millió forintos fejlesztési lehetőséget a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program úgynevezett 5+5 konstrukciójában. A programot Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter jelentette be.

Mit tartalmaz az 5+5 konstrukció?

A támogatási forma két, egyenként 5 millió forintos elemet kombinál:

  • 5 millió forint kedvezményes kamatozású hitel a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont (KTH) Start Hitel konstrukciójában – ez az állami hátterű intézmény turisztikai vállalkozások finanszírozására szakosodott.
  • 5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás.

A két elem együtt vállalkozásonként 10 millió forintos fejlesztési forrást jelent. Országos szinten a program 4 milliárd forint kedvezményes hitelt és 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást mozgat meg, összesen így 8 milliárd forintot juttat el a kedvezményezettekhez.

A forrásokhoz azok a vállalkozások jutnak, amelyek korábban már benyújtották pályázatukat az 5+5 program keretében, és amelyeknek elbírálását a tárca gyorsított eljárásban végezte el.

A kedvezményezettek köre

A programban közel nyolcszáz vállalkozás vesz részt, melyek 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás – köztük éttermek, cukrászdák és családi gazdálkodásban működő cégek.

A benyújtott kérelmek mintegy 80 százaléka vidéki turisztikai vállalkozásoktól érkezett, így a források döntő része nem a fővárosban, hanem vidéki éttermekhez, cukrászdákhoz és helyi vállalkozásokhoz kerül.

A támogatásból a vállalkozások gépeket és eszközöket szerezhetnek be, valamint technológiai és infrastrukturális fejlesztéseket valósíthatnak meg – ezzel javítva szolgáltatásaik színvonalát és stabilizálva működésüket.

Vidékfejlesztési dimenzió

A program hangsúlya nemcsak a támogatás összegében, hanem a földrajzi eloszlásában is látszik. A kérelmek négyötöde vidéki turisztikai szereplőktől érkezett, a forrás elosztása  vidékfejlesztési és gazdaságfejlesztési hatást is gyakorol: helyi munkahelyeket, beruházásokat és erősebb helyi gazdaságot eredményezhet azokon a településeken, ahol a kedvezményezett vállalkozások működnek.

Ez a megközelítés illeszkedik ahhoz a korábbi kommunikációhoz, amely szerint a nagyberuházásokra fordított milliárdok önmagukban nem oldják meg a turisztikai szektor alapvető problémáit, és a jövőben nem várhatók újabb, kizárólag látványberuházásokra szánt források.

A Ganz Ábrahám Program

Az 5+5 konstrukció a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program része, amely a program a hazai gazdaság újraindítását és egy tudásalapú, versenyképes gazdasági modell kialakítását tűzi ki célul. A koncepció középpontjában az áll, hogy erősebb hazai kis- és középvállalkozói kör jöjjön létre, amely magasabb termelékenységet, és ezen keresztül magasabb béreket eredményez a hazai munkavállalók számára. Az 5+5 konstrukció ennek a nagyobb ívű programnak az egyik konkrét, azonnal érzékelhető eleme: olyan eszköz, amellyel a kisebb, jellemzően családi tulajdonban lévő vállalkozások közvetlenül, gyors eljárásban juthatnak fejlesztési forráshoz.

A Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Program nem előzmények nélküli kezdeményezés: a Tisza Párt gazdasági ígéreteinek egyik középponti eleme, amelyet a párt korábbi programbemutatóján Kapitány István ismertetett. Már akkor hangsúlyozta, hogy a cél nem csupán egyes ágazatok, hanem a teljes hazai gazdaság szerkezetének átalakítása – erősebb versenyképesség, nagyobb hozzáadott érték és stabilabb vállalkozói háttér mellett.

A program turisztikai vonatkozásának irányítása szorosan összefonódik az ágazat intézményi átalakulásával is. Az elmúlt hónapokban jelentős személyi váltás történt a szektor élén: a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetői posztjára Csendes Olivér került, miután Kapitány István leváltotta a korábbi vezérigazgatót, Guller Zoltánt. Az ügynökség ezt követően, hosszabb kommunikációs szünet után tért vissza a közösségi médiai jelenléthez, ami arra utal, hogy a turisztikai támogatási rendszer egésze – nemcsak a finanszírozási konstrukciók, hanem az intézményi rendszer és kommunikáció is – átalakulóban van.

A változóban lévő intézményi és programszintű háttér fényében az 5+5 konstrukció bejelentése jelzésértékű: a konstrukció nem elszigetelt támogatási lépés, hanem egy hosszabb távú gazdaságpolitikai irány egyik első, kézzelfogható eredménye.

Mi várható a következő időszakban?

A tárca vezetése szerint a most bejelentett kifizetés nem az utolsó lépés: folytatódik a teljes turisztikai támogatási rendszer átvilágítása, ezzel párhuzamosan pedig egy átfogó turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása is folyamatban van. Ez arra utal, hogy a szektor finanszírozási rendszere a közeljövőben további módosításokon eshet át, amelyek érinthetik a jelenlegi és a jövőbeli pályázókat egyaránt.

Kulcsadatok az 5+5 konstrukcióról:

Kedvezményezettek száma: közel 800 vállalkozás
Támogatás vállalkozásonként: 10 millió forint (5 millió forint KTH Start Hitel + 5 millió forint vissza nem térítendő támogatás)
Teljes forráskeret: 8 milliárd forint (4-4 milliárd forint hitel és támogatás)
Kedvezményezettek jellemző köre: mikro- és kisvállalkozások (95%), túlnyomórészt vidéki turisztikai szereplők (a kérelmek 80%-a)

 

Fotó: depositphotos.com