Nem voltak elégségesek a kormány foglalkoztatási válságkezelésre kiírt programjai?

Bár a kormány foglalkoztatási válságkezelésre szánt hatmilliárd forintja igen gyorsan elfogyott, úgy tűnik, a rászoruló mikro-, kis- és középvállalatok többsége mégsem jutott forráshoz. Ennek egyik oka, hogy nem rendelkeztek megfelelő információkkal a meghirdetett programokról. Sok megkérdezett szerint pedig túlságosan bonyolultak a pályázati feltételek.

Egy most elkészült -egy konferencia keretében bemutatandó -, 481 céget feltérképező felmérés kifejezetten a kormányzati munkahelymegőrző programok hatását vizsgálta. A DGS Global Research és a Boda & Partners Kft. anyagából kiderül, a válaszadók közel fele az idén még elbocsátásokra készül. Épp ezért jól jött volna számukra a forrás, ám átlagosan tízből négy cég szerint anynyira bonyolult volt a kiírás, hogy bele sem kezdtek a pályázatírásba.

A legismertebb és a legnépszerűbb a Megőrzés elnevezésű támogatási program volt, amely preventíven a dolgozók munkában tartását segítette. Itt a válaszadó vállalkozások a bonyolultság mellett arról is panaszkodtak, hogy lekésték a beadási határidőt. Igaz, ez nem volt nehéz, hisz a foglalkoztatási programokra eredetileg november elejéig lehetett volna jelentkezni, ám a keret kiürülése miatt például e pályázat esetében február 27-től felfüggesztették az igénylések befogadását.

Az új munkaerőt alkalmazó cégeket támogató Munkába programra is ez a sors várt. Itt március 16-án apadt ki végleg a keret. Ezzel a kiírással a legtöbb társaságnak (57 százalék) az volt a baja, hogy „nem rá írták ki”, így nem is volt értelme, hogy induljon.

Az Új kilátások elnevezésű program – amely az elbocsátottak humánus távozását tette lehetővé – keretösszege bírta a legtovább, ezt március végével függesztették fel. A „hosszú” beadási határidőnek talán az volt az oka, hogy kevesen értették, miről is szól a pályázat; a cégek több mint egyharmada jelezte, nem is tudott a programról, kevés volt az információ.

A DGS Global Research és a Boda & Partners Kft. azt is vizsgálta, hogy az érintett vállalatok mire fordítanák azt a 30 milliárd forintot, amelyet a kormány a kiemelt beruházások finanszírozásától csoportosított át a gazdasági válság hatásainak csökkentésére. Nos, tízből legalább négy vállalat kifejezetten a munkahelyek megőrzését elősegítő bértámogatásra költené el az összeget.

Nagy visszhangot kapott az a kormányzati kezdeményezés, amelynek révén egy-egy vállalat négynapos munkahétre térhet át, s az ötödik napon oktatásra küldheti a munkavállalóit. A hazai cégek többsége főleg a szakmunkásokat, asszisztenseket, értékesítőket és a műszaki szakembereket okítaná az erre szánt forrásból. „Úgy tapasztaltuk, hogy bár a kormányzati kezdeményezés minden esetben nemes célt szolgált, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Igaz, a kiíró szervezet, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány adatai szerint 1100 cég nyújtott be pályázatot, ám ezt valószínűleg azok tették, amelyek »profi« forrásszerzők, s nem feltétlenül azokhoz jutott el a válságkezelésre szánt összeg, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá a munkahelyek megőrzése érdekében” – fogalmazott lapunknak Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója.
(vg)