Uniós agrárpénzek az interneten

Lejárt az uniós agrártámogatási adatok közzétételének határideje. A közvetlen földalapú kifizetések öszszegeit gazdaságonként kell nyilvánosságra hozniuk az interneten a tagállamoknak. Az összeg nem csekély, hiszen 2007-ben összesen 55 milliárd eurót fizetett ki az unió ilyen alapon, ennek közel 18 százaléka jutott a legnagyobb kedvezményezett Franciaország agrártermelőinek.

A szintén nagy támogatottnak számító Németország – a franciákkal ellentétben – ugyanakkor vonakodik, miután több bíróság is úgy döntött, hogy aggályos a magánjellegű adatok internetes közzététele. A húzódozással a németek azt kockáztatják, hogy Brüsszel az Európai Bíróság elé citálja őket, ennek súlyos pénzbüntetés lehet a vége. Az agrártámogatások nyilvánosságra kerüléséért küzdő brit szervezet, a Farmsubsidy szerint azok a német politikusok és bírók, akik kivetnivalót találtak a számok közlésében, valójában a nagygazdaságok és gazdag földbirtokosok bábjai. Az eddig közölt német adatok között is valóban voltak már felháborodást kiváltók, mint például a nagy támogatási összegeket felvevő lósportegyesületekről és síklubokról szólók.

Az uniós agrártámogatási rendszert kritizáló Nagy-Britannia uralkodó háza szintén a nagy haszonélvezők közé tartozik. II. Erzsébet királynő 769 ezer, a trónörökös walesi herceg pedig 300 ezer fontot kapott. A Tate & Lyle brit cukoripari konszern pedig 2002-05 között összesen 350 millió fontot tehetett ilyen címen zsebre. Mostanáig összesen hét tagállam közölte az adatok többségét.
Magyarországon az agrártárcához tartozó, kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) márciusban tette fel honlapjára a támogatási adatokat – mondta lapunknak Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára.

Az Európai Bizottság rendelete szerint most a 2007. október 16. és a 2008. október 15. közötti kiutalásokat kellett nyilvánosságra hozni. Ez lesz a gyakorlat a későbbiekben is, vagyis a támogatási információk egy-egy uniós kifizetési ciklust követő évben válnak megismerhetővé.

A dotációk között a legnagyobb részarányt a területalapú EU-pénzek (közvetlen kifizetések) képviselik, ezek az idén csaknem 260 milliárd forintot tesznek ki a 440-450 milliárdos teljes agrárbüdzséből (és hasonló volt a részesedésük a korábbi években is).

Magyarországon több mint 200 ezer termelő (földhasználó) kap közvetlen kifizetéseket. Az MVH kimutatásai ábécésorrendben közlik az igénylők névsorát, megjelelölve a lehívott összegeket. A nyilvánosságra hozott listák azonban nemcsak a területalapú pénzeket, hanem az egy-egy gazdálkodó által felhasznált egyéb (állatjóléti, agrár-környezetgazdálkodási vagy anyaállat-tartási) támogatásokat is tartalmazzák. Más MVH-összesítésekből pedig további (például beruházási) kifizetések ismerhetők meg.

A területalapú támogatási adatokból csak részben vonhatók le következtetések arról, valójában kik tulajdonolják (birtokolják) a termőföldeket.

Fűr Zoltán, a foldbroker.hu szakértője a Világgazdaságnak elmondta: a hatályos földtörvény gazdasági társaságoknak 2,5 ezer hektáros (50 ezer aranykoronás) földbérletet engedélyez, de egy-egy tulajdonosi csoportnak több vállalkozása is lehet. (Mint ismert, jogi személyek földet nem vehetnek.) Egy 2,5 ezer hektáros terület után – 40 ezer forintos kifizetéssel számolva – 100 millió forint EU-s és nemzeti támogatás járhat. Fűr Zoltán szerint ma 300-400 cég bérelhet a maximumhoz közeli, 2-2,5 ezer hektáros területet, de e társaságok mintegy száz nagyobb befektető kezében lehetnek. Így egy-egy érdekcsoport akár 10-20 ezer hektár földet is birtokolhat.

Az uniós és hazai támogatások nyilvánosságát egyébként nálunk is folyamatosan viták övezték. Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos lapunk beadványára már 2006-ban nyilvános és közzéteendő adatnak minősítette az MVH-nál kezelt támogatásokat. Az agrártárca viszont hazai jogszabályi hiányosságokkal és a sokáig nem egyértelmű uniós állásponttal indokolta, hogy a támogatási adatokat nem hozta nyilvánosságra az elmúlt években.
(VG)