51. Országos néprajzi gyűjtőpályázat

néprajzi múzeum pályázatA Néprajzi Múzeum 51. alkalommal hirdeti meg az Országos néprajzi gyűjtőpályázatot, amelyen különösen számítunk a diákok pályázataira. A Néprajzi Múzeum honlapjáról letölthető kiírás részletesen tárgyalja a pályázati témákat, feltételeket, díjakat. A tág témák között mindenki megtalálhatja a számára leginkább érdekeset, vagy akár a már meglévő témáját könnyen besorolhatja. LEJÁRT PÁLYÁZAT!!!

A Néprajzi Múzeum kifejezetten törekszik arra, hogy a hagyományos néprajzi-helytörténeti jellegű témák és megközelítések mellett a jelenkor kutatásának, dokumentálásának fontosságára is felhívja a figyelmet. Ebben partnereket leginkább a fiatal pályázók személyében remélünk, akik fokozattan nyitottak mai környezetük, életük jelenségeinek a számbavételére. Így lehetőség nyílik akár egy gördeszkás vagy bringás közösség működésének, kulturális sajátosságainak, tárgykészletének leírására. Vagy éppen a kollégiumi mindennapok, az ott kialakult közösségi szokásokat összefoglalni. Lehet a sporthorgászat, egy mai gyerekszoba tárgyait, vagy pedig egy fiatal hátizsákjának tárgyi tartalmát bemutatni. Az itt felsorolt példák mellett természetesen még számos hagyományos és kortárs jelenséget és szokást is be lehet mutatni. Biztatunk minden fiatalt, hogy érdeklődési körének témájában bátran pályázzon!

A pályázatok benyújtási határideje: 2010. szeptember 22.

A Néprajzi Múzeum meghirdeti az ELTE BTK Néprajzi Intézete, a Magyar Néprajzi Társaság, az MTA Néprajzi Kutatóintézete és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum támogatásával a z 5 1 . Országos néprajzi gyűjtőpályázatot

PÁLYÁZATI TÉMAKÖRÖK:

1. Népi vallásosság és szakrális emlékek az ezredvégi Magyarországon: Feldolgozásra javasoljuk a napjainkban élő vallásosság, vallási kultusz, illetve gyakorlat különböző formáit (például karácsony, húsvét, pünkösd, szentek kultusza, az életfordulók ünnepei: keresztelő, áldozás, bérmálás, konfirmálás, lakodalom, temetés, zarándoklat, búcsújárás, fogadott ünnepek stb.).

A témakör többféle megközelítést tesz lehetővé:

  • a) Egy település vagy egy kisebb közösség (például egy felekezet) mai vallásosságának felmérése.
  • b) Egy ma jellemző vallási kultusz (búcsújárás, zarándoklat, szálláskeresés, betlehemezés, keresztelő, húsvéti ételszentelés stb.) eseményeinek részletes bemutatása.
  • c) Egyéni vagy családi vallásosság és kultusz változatos formáinak feltárása, a vallási élet és kultusz egyéni vagy családi jellegzetességeinek részletes bemutatásával. Például a karácsony, a húsvét ünneplése, szokása a 20. század második felében.

Minden esetben – különösen az a) és b) megközelítés választásakor – törekedni kell a kultuszok helyének (például templom, kálvária, út menti kereszt, temető, emlékhely, magánházak stb.), időpontjának (a készülődéstől a hazaérkezésig), a kultuszban részt vevő és az azt szervező személyeknek, specialistáknak (búcsúvezető, szent ember, előimádkozó, Mária-lányok, plébános, utazási iroda stb.), testületeknek, valamint a kultuszhoz kapcsolódó tárgyaknak, ereklyéknek a részletes bemutatására, dokumentálására. Érdekes kérdés lehet, hogy a vallási kultuszokban résztvevők milyen egyéni motivációval vesznek rész az adott vallási gyakorlatban? A vallásgyakorlást milyen egyéb programok, események egészít ki (búcsújárás esetében például kirándulás, egyéb emlékhelyek meglátogatása stb.)? Hogyan zajlik manapság a közösségi és egyéni előkészülete a fent említett vallási gyakorlatoknak? Milyen tárgyakkal rendelkeznek a kultuszban résztvevők? (Például az elmúlt években hogyan változott, vagy konkrétan manapság mi jellemzi egy búcsújáró magával vitt tárgykészletét? Milyen emléktárgyakkal tér haza?). Milyen változás ment végbe a kultuszban használt tárgyak esetében?
Témafeldolgozási módszerként a leírást javasoljuk, kiegészítve fotózással, videózással vagy hangzó anyag készítésével.

2. Szabadidő, utazás, szórakozás
A munkával és nem munkával töltött idő mennyisége, intenzitása, felhasználása már a 19. században is nagy különbségeket mutatott a falusi és városi gazdag és szegény társadalmi rétegek között. De a szabadidő különösen a 20. század folyamán vált a mindennapok meghatározó jelenségévé. A kérdéskör célzott vizsgálata ritkán tárgya néprajzi kutatásoknak, miközben feldolgozása többféle, érdekes megközelítést kínál:

  • a) A napi, havi vagy éves munkával töltött idő társadalmi különbségeinek feltárása (a munkával töltött idő mennyisége, intenzitása, a családi-közösségi elvárások), leírása falusi és városi közösségekben. A nem munkával töltött órák, napok tevékenységei, sajátosságai, jelentősége.
  • b) A szabadidő térhódítása a 20. század közepétől, sajátossága falusi és városi környezetben: milyen átalakulások történtek a munkaszüneti napok és az éves szabadság bevezetésével a napi, heti, havi vagy éves időbeosztásban? Egy családon, közösségen, településen belül milyen új szokások, tevékenységek jelentek meg (mozi, színház, utazás, televízió, otthoni kikapcsolódás, hobbik: barkácsolás, horgászás, sport stb.)?
  • c) Az utazás az egyik tipikus és új, tömegekre jellemző szabadidős tevékenység a 20. században. Milyen hagyományai voltak, kik, mikor és hova utaztak már a 20. század első felében is? Mennyire volt jellemző a lakóhelyről való kimozdulás, mi volt ennek a funkciója (például mióta mennek nászútra a fiatalok), köthető-e ez jellegzetes társadalmi rétegekhez? Mi jellemzi az elmúlt évtizedek utazási, nyaralási szokásait, léteznek divatos úti célok, évente hányszor és mikor utaznak az emberek, mennyire presztízskérdés a nyaralás, utazás? Miként változott, szaporodott meg az utazásokhoz, külföldi országokhoz, más népekhez köthető tárgyak mennyisége, összetétele (fényképek, napló, képeslapok, emléktárgyak) egy-egy családon, háztartáson belül? Miként jellemezhető az utazás, a turizmus szerepe, ill. hatása (falukép átalakulása, hagyományok ápolása, felújítása, új programok és tevékenységek, új kapcsolatok stb.) egy-egy településre?

3. Falusi és városi kisközösségek mindennapjai
Falvakban, városokban, városrészekben sok egyesület, kör, társaság, közösség létezik, amelyek működéséről, tevékenységeiről, az egyes emberek életében betöltött szerepéről nagyon keveset tudunk. Éppen ezért fontos kutatásuk, dokumentálásuk. Feldolgozásra javasoljuk egy-egy vallási közösség (például kisegyházak, szekták), etnikai csoportok, különféle egyesületek (pl. horgász-, hagyományőrző, néptánc-, városvédő), klubok (pl. nyugdíjas, természetvédő, kismama, helyi szurkolói csoportok), valamint a szórakozás vagy spontán együttlétek alkalmával kialakuló társaságok (pl. kocsma-söröző törzsvendégei), egy utca, egy ház, egy emelet lakói, egy baráti társaság életét, mindennapjait. Dokumentálják ezen kisközösségek létrejöttének és működésének történetét, jelezzék, hányan tartoznak közéjük, a tagok milyen korúak és neműek, milyen a társadalmi helyzetük. Mutassák be részletesen a közösségek programjait és kulturálisan jellemző tevékenységét. Hányszor, mikor, hol találkoznak; melyek a csoport-közösség legfontosabb tárgyai, ereklyéi? Javasoljuk a közösségi együttlétek egy-egy hétköznapi, illetve rendkívüli, ünnepi alkalmának részletes leírását, megörökítését fotóval, videóval vagy hangzó anyaggal. Feldolgozásra javasoljuk továbbá egy-egy család történetét, bemutatva az együttélés-szétválás (generációk, elköltözés) korszakait, helyszíneit (házak, lakások, szobák) szokásait (ünnepek, nyaralás).

4. Jelenkori életünk, mai tárgyaink
Ebben a témakörben elsősorban olyan kutatások és gyűjtések anyagát várjuk, amelyek a jelenkor vagy a közelmúlt tárgyaira, tárgyegyütteseire, azok használatára, a használók életére, mindennapi tevékenységeire vonatkoznak. A tárgyak és használatuk, a mindennapi élet szokásai legjobban, legalaposabban a jelenben vizsgálhatóak, hiszen az emlékezet vagy írott források már jóval kevesebb információt őriznek. A jelen vagy a közelmúlt jelenségeinek feltárásával klasszikus néprajzi témák kutatása is könnyebben megvalósítható:

  • a) A Néprajzi Múzeum jelenkorkutatási, MaDok-programjának kiemelt témája: Lakodalmi sütemények és torták a mai Magyarországon
    • Cél a 2006-2009-ben tartott lakodalmak süteményeinek, tortáinak sokoldalú dokumentálása, de a fényképezésen, videózáson túl a süteményekhez, tortákhoz köthető minden adatnak, szokásnak is feljegyzése: a készítés sajátosságai-szokásai (rokonok, barátok, cukrászok szerepe), milyen hagyományok, elvárások, divatok alapján választják ki a sütemények, torták típusát, formáját, milyen társadalmi elvárások, rítusok kapcsolódnak a lakodalmi sütemények, torták fogyasztásához (például az esküvői torta rituáléja).
  • b) Lakótér, lakáshasználat
    • Javasoljuk a lakókörnyezet, a lakásbelső minél teljesebb, például az utóbbi évtizedekben történt változásának bemutatását, leírását, dokumentálását (alaprajzzal és fotókkal kiegészítve): a lakóhelyiségek elrendezésének, a berendezési tárgyaknak, használati módoknak a leírásával, a használókkal készített beszélgetések feldolgozásával. Például: egy lakás, egy nyaraló vagy egy lakószoba (gyerekszoba, hálószoba stb.), fürdőszoba, konyha teljes berendezése és annak sajátosságai, értelmezése. Milyen lakberendezési szokások divatok, elvárások alakítják a mai lakáskultúrát?
  • c) Tisztálkodás
    • Fontos témakör a tisztálkodáshoz, higiénés viszonyokhoz kapcsolódó tárgykészlet és napirend bemutatása. Például a modernizáció hatására a fürdőszoba megjelenése falusi közösségekben, különböző társadalmi rétegeknél. Hogyan változott nagysága, berendezése, és ez miként függött össze a tisztálkodási szokások változásával, a reprezentációval, illetve egyéb okokkal? Mennyi időt töltünk a fürdőszobában, milyen új funkciókat tölt be a fürdés (például rituális szerep, luxusjelleg, a pihenés és regenerálódás egy módja), mennyire változott meg a tisztálkodási eszközök mennyisége (például korcsoportok és nemek szerint), miképpen hatnak a termékválasztásra a reklámok?
  • d) Konyhai és háztartási tárgyak
    • A családi háztartás eszközkészletét, tárolásának és használatának bemutatását szintén fontos témának tartjuk. Itt különösen jól dokumentálható a konyha felszerelésének és eszközkészletének változása (például egy vagy több konyhaszekrény, étkészlet stb. összetétele, összehasonlítása), az új anyagok, a modern konyhai főző- és tárolóedények térhódítása. Hogyan változtatja meg például a reklám, a divat a modern háztartási gépek, új anyagok terjedése az ételkészítési eljárásokat, és a táplálkozási szokásokat (új ételek, étkezési szokások, átalakuló étrendek)? Az újabb és újabb tárgyak és eszközök megjelenésével párhuzamosan mi történik a régi tárgyakkal, hogyan vándorolnak esetleg egy másik háztartásba, milyen gyorsan cserélődnek?
  • e) Munkaeszközök
    • A munkához, munkavégzéshez kapcsolódó eszközkészletek gyűjtése és dokumentálása, például a hagyományos formák és modernizációs változások hatásainak figyelembevételével. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik például egy iparosmester vagy egy gazdálkodó mai eszközkészletének, szerszámainak és termékeinek bemutatása. Kiemelten fontos – az okokat, magyarázatokat is keresve – dokumentálni a szakmunka technikai körülményeinek változását (például gépesítés, elektronizálás), a változások beépítését és elfogadását (új gépek, szerszámok vásárlása, esetleg készítése) vagy a hagyományokhoz való ragaszkodást, a régi, örökölt mesterség újítás nélküli fenntartását.
  • f) Öltözködés, ruhatár
    • A lakókörnyezet és a minket közvetlenül körülvevő tárgyak egy nagyon tág és gazdag tárgyegyüttesét alkotják az öltözet darabjai. Gyűjtésre és dokumentálásra javasoljuk egy-egy személy vagy egy család, egy baráti kör, korcsoport ruhatárának és kiegészítő kollekciójának teljes leírását (például egy személy ruhái, egy ruhásszekrény, egy női táska teljes tartalma), az életkor és a divatirányzatok hatására történő alakulását (a mintakövetés előképeinek feltüntetésével, a vásárlási szokások rögzítésével). A leírás terjedjen ki a selejtezés, ajándékozás, továbbadás formáinak és gyakorlatának dokumentálására, valamint a használtruha-kérdésre. Hogyan őrzünk meg egy-egy kedvenc darabot? Milyen kiegészítőket (ékszerek, sálak, övek) vásárolunk, készítünk, kapunk ajándékba? Milyen új típusú kiegészítők jelennek meg (például mobiltelefon-tartó)? Egy-egy felkapott, divatos, elterjedt tárgy hogyan válik a használat során személyessé? A használati funkció elmúltával válhatnak-e egyes darabok emléktárggyá (első babacipő, menyasszonyi fátyol, báli kesztyű), és mennyire maradnak meg vagy öröklődnek például egy család emlékezetében, tárgykészletében?
  • g) Babáink ●
    • A babák, hasonlóan a többi használati tárgyhoz, nemcsak önmagukban, hanem az őket használók életének részeként is léteznek. A téma többféle megközelítést kínál: például milyen díszbabákat találunk egy lakásban? A díszítésen kívül betöltenek-e más szerepet is, s ez a szerep hogyan változik az idők folyamán? Például gyakran díszítik viseletbe öltöztetett babák olyan falvak lakóházainak szobáit, ahol korábban maguk a lakók is népviseletben jártak, de mára már azt elhagyták.

Szintén kiemelt témának tekintjük a gyermekjátékok tárgykészletének dokumentálását, elsősorban a használat szempontjából: akár egy családon belül milyen játékok azok, amelyekkel a gyerekek játszanak? Mit mire használnak, hogyan játszanak vele? Egy-egy újabb játék (például egy új baba) megjelenése hogyan rendezi át a fontossági sorrendet? A gyerekkor elmúltával, a felnőtté válás során az egykori kedvencek milyen új funkciót kapnak, milyen helyen jelennek meg a lakásban? Van-e, aki örökli? Vagy teljesen eltűnnek? A témakörön belül javasoljuk például egy teljes babakollekció dokumentálását: a babák használati és formai jegyeinek részletes leírását, az új babák megjelenését és szerepét, a régiekkel összefüggésben.

5. A településkép és változásai a 19–20. században
A falvak, városok utcái, épületei, a lakókörnyezet nagy átalakuláson ment keresztül a 20. században. A témakörön belül a változások – a hagyományos és új, modern jelenségek együttélésének – dokumentálásán (egy-egy utcában, városrészen, faluban stb.), feldolgozásán kívül a következő speciális megközelítéseket javasoljuk:

  • a) Képes történet: egy falut, városrészt, lakókörnyezetet ábrázoló képek összegyűjtése, családi és amatőr fényképek, képeslapok, prospektusok, képzőművészeti alkotások és egyéb képi ábrázolások felhasználásával. A képes történet összeállítása során a pályázók törekedjenek az olyan fontosabb események megragadására is, amelyek kapcsolatban állnak az adott településkép változásával: például szoboravatás, parképítés, sportpálya, művelődési ház létrehozása stb.
  • b) A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 20. századi épületegyüttes-programjához kapcsolódóan kutatásra javasoljuk az alábbi témákat: a falusi-kisvárosi épületek átalakulása az 1930–1940-es évektől, archaikus, hagyományos elemek és modernizálódás az építkezésben: például alaprajzi átalakulás, új háztípusok (ONCSA, kocka), új építőanyagok elterjedése, a villany-, víz- és gázbevezetés korszakai, hatása az épületekre, az életmódra (házberendezés, szobahasználat, táplálkozás stb.). Mennyire határozta meg a házak külsejét (ablak, kerítés, vakolat), típusát a divat, és ennek milyen korszakait lehet dokumentálni az utóbbi évtizedekben?

6. Hadifogság, munkatábor, internálás, katonaélet
A hadifogsággal, munkatáborokkal kapcsolatban több visszaemlékezés jelent meg az utóbbi években, valamint viszonylag sok interjú készült az egykori foglyokkal. A visszaemlékezések mint folklórszövegek a néprajz érdeklődését is felkeltették, folyik az emlékanyag összehasonlító elemzése. Azonban az emlékanyag megőrzése és gazdagságának, differenciáltságának megismerése érdekében minél szélesebb körű forrásfeltárásra van szükség. A visszaemlékezés vagy interjú készítése során a történeti események tárgyalása mellett szerepeljenek a személyes „élmények”, benyomások, a fogság mindennapjai (tevékenységek, időbeosztás, kapcsolattartás a külvilággal stb.), a sorstársakhoz való viszony (barátságok, ellentétek). Hasonlóan fontos a hazaérkezés, a visszailleszkedés nehézségeinek, problémáinak bemutatása (például az események hatása a résztvevők későbbi életére). Mellékeljenek minél több eredeti dokumentumot (például eredeti napló, levelezés, a fogságban írt versek vagy az ott készített tárgyak, rajzok)! A pályázatra egyaránt beadható kéziratos visszaemlékezés, interjú, illetve ez utóbbiak elemzése, feldolgozása. Egy további, fontos gyűjtésre, feldolgozásra javasolt téma az elmúlt évtizedek vagy akár évszázad katonaélete, katona hagyományai, szokásai és rituáléi (pl. toborzás, sorozás, sorkatonai szolgálat, hadsereghez, katonasághoz köthető szabadidős tevékenységek: gyűjtőkgyűjtemények, találkozók, stb.).

Pályázati feltételek

  1. A pályázat nyílt, pályamunkát bárki beadhat, aki néprajz, társadalomtudományi kutatással hivatásszerűen nem foglalkozik, és nem ezen a területen szerezte (vagy fogja szerezni) szakképesítését.
  2. A pályázatra olyan munkák adhatók be, amelyek a pályázati témákat dolgozzák fel, és saját tapasztalaton, helyszíni gyűjtésen, történeti, levéltári kutatáson alapuló eredeti ismeretanyagot tartalmaznak.
  3. Nem adható be a pályázatra megjelent, kiadás alatt álló vagy közgyűjteményben elhelyezett munka, főiskolai, egyetemi szakdolgozat.
  4. A pályázatot egy példányban kérjük beadni és minimális terjedelme felnőtt-tagozatban 25 oldal, ifjúsági tagozatban (18 év alatt) 10 oldal.
  5. A határidő után érkezett pályamunkákat csak a következő pályázatra tudjuk besorolni.

Díjazás:

Felnőtt-tagozat:

  • I. díj: 30 000 Ft
  • II. díj: 25 000 Ft
  • III. díj: 20 000 Ft
  • IV. díj: 10 000 Ft

Ifjúsági tagozat:

  • I. díj: 20 000 Ft
  • II. díj: 15 000 Ft
  • III. díj: 10 000 Ft
  • IV. díj: 5 000 Ft

valamint a kiírók és a támogatók által felajánlott különdíjak

Egyéb tudnivalók:

  • Egy pályázótól több pályamunkát is elfogadunk, és több pályázó vagy szakkör közösen is készíthet pályaművet.
  • Összefüggő munkákat részenként nem lehet beadni, de több különböző munka alkothat lazán összefüggő sorozatot.
  • A pályázatnak tartalmaznia kell a szerző nevét, pontos címét, az életkorát és a foglalkozását.
  • A pályázók munkáját segítik a különböző témákhoz – szakemberek által – készített útmutatók és kérdőívek. Amennyiben ezek közül valamelyiket felhasználja a gyűjtő, azt a pályamunka elején fel kell tüntetni.
  • A pályázók, pályamunkájuk beküldésével hozzájárulnak ahhoz, hogy kéziratuk/pályázatuk a Néprajzi Múzeum Kézirattárának állományába kerüljön és ha külön nem rendelkeznek másképp, akkor az kutathatóvá is váljon.
  • Ha a díjazott pályamunka megjelenik, a szerző köteles feltüntetni azt, hogy a dolgozat részt vett az Országos néprajzi gyűjtőpályázaton. A megjelent munka két példányát kérjük a Néprajzi Múzeumnak megküldeni. (A dolgozatról készült bírálat nem használható lektori véleményként!)
  • A dolgozat beérkezéséről csak megcímzett és felbélyegzett válaszboríték esetén tudunk értesítést küldeni.
  • A díjak odaítéléséről országos zsűri dönt, a pályamunkákról készített szakmai bírálatok alapján.

A PÁLYÁZATOK BEÉRKEZÉSI HATÁRIDEJE: 2010. SZEPTEMBER 22.

Néprajzi Múzeum
1055 Budapest
Kossuth Lajos tér 12.
www.neprajz.hu

Letölthető dokumentumok:

Pályázati felhívás

További pályázatok