A Három Holló Alapítvány a Nem leszünk gyarmat? Neokolonializmus a kelet-európai mindennapokban című projektje keretében pályázatot hirdet, ahová elsősorban fotókat, másodsorban egyéb műalkotásokat vár.
Az alkotásokat egy csoportos kiállítás keretén belül mutatjuk be 2020 májusában, a Három Holló kiállítóterében.
A projektről
A Nem leszünk gyarmat? (Neokolonializmus a kelet-európai mindennapokban) kiállítás és művészeti projekt a szóbeli és képi történetmesélés eszközeivel szeretné bemutatni, hogy az emberek hétköznapi tapasztalataiban hogyan jelennek meg a kelet-közép európai és nyugat-európai emberek közötti egyenlőtlenségek, a kulturális különbségek, illetve a gazdasági berendezkedés anomáliái.
A pályaműveket a haromhollocsapat@gmail.com címre várjuk 2020. március 20-ig.
Kérjük, mellékeljen:
- egy 1 bekezdéses bemutatkozást és/vagy cv-t,
- a műalkotás címét,
- a fotót (egyéb műalkotás esetén fotót a műalkotásról, illetve a műalkotás leírását),
- melyik kategóriába nevezi a műalkotást,
- illetve egy 1 bekezdésnyi leírást a műalkotásról, különös tekintettel a pályázat tematikájára és a választott kategóriára
A kiválasztott művészeket 20 000-40 000 forinttal díjazzuk: egy pályázó több művel is pályázhat. Az előállítás költségét a Három Holló Alapítvány finanszírozza, a kinyomtatott, keretezett képek, illetve az előállított műtárgyak a kiállítás után a Három Holló tulajdonába kerülnek.
A műalkotásokat a következő kategóriákba lehet nevezni:
1. Nyugati nagyvállalatok keleten, a munka világában
a. Nyugati nagyvállalatok jelentős adókedvezményekért cserébe keletre hozzák gyáraikat, szolgáltatóközpontjaikat. Munkahelyeket teremtenek, de egyenlőtlenségeket is. Ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak a munkavállalók, rosszabb körülmények között dolgoznak, mint nyugat-európai társaik. Milyen hatással van ez a dolgozókra? Megjelennek-e a gazdasági különbségek a mindennapi életben, és ha igen, hogyan?
b. Szervezeti kultúrák találkozása nemzetközi nagyvállalatoknál és civil szervezetekben.
2. A munkaerő ingázása
Vidéken, illetve a kelet-magyarországi régiókban kevés a munkalehetőség, sokan ezért külföldre mennek dolgozni. Vannak, akik ki is költöznek családjukkal, gyerekeikkel együtt, de vannak olyanok is, akik nem akarnak, vagy nem tudnak végleg országot váltani.
Hogyan ingáznak az emberek (első sorban a gondoskodóiparban tevékenykedő nők) az otthon és a nyugat-európai szociális ellátórendszerek között? Mit gondolnak a helyzetünkről, illetve mit látnak kint és hazatérve?
3. Prostitúció
Hogyan viszik az elszegényedett falvak, városnegyedek lakói a fiatal nőket a nyugat-európai prostitúcióba? Milyen helyzetben vannak ezek a nők? Mit gondolnak a helyzetükről a nyugat-európai társadalmakban?
4. Öngyarmatosítás
Összeérnek-e a kisebbségi érzéseink és a diszkriminatív gyakorlatok? Tényleg a nyugati narratíva szemüvegén keresztül látjuk magunkat? Mit gondolunk, milyen egy tisztes európai polgár és megfelelünk-e, meg akarunk-e felelni ennek az ideálképnek? Vagy éppen ellene megyünk?
Valóban idegen attitűdöt és nyelvezetet veszünk át az emberi jogi mozgalmakból?
Önsanyargatásunk, önostorozásunk, öngyarmatosításunk képei.
5. Bécsben nyitunk majd cukrászdát
A neoliberális kapitalizmus hurráoptimista időszakától a gazdasági válságon keresztül a „nem leszünk gyarmatig”. Örültünk a banánnak, a mekinek, a kólának. Csencseltünk. A gazdasági válság széttörte álmainkat. Betörtek a devizahitelek. Hogyan jutottunk el a hurráoptimizmustól a csalódásig.
6. Nyugati tárgyak Kelet-Közép-Európában
Tárgyak, amik nem illenek a környezetbe, de mégis itt vannak: ideáljaink és a valóság.
7. Letiltott a Facebook
Hétköznapi találkozások multinacionális nagyvállalatok útvesztőivel, szabályrendszereivel.
