Pályázat történelmi emlékpark tervezésére, kialakítására ( építészeti eszközökkel)

Pályázat a Nagyharsányi csata emlékhely építészeti eszközökkel történő megfogalmazására.

Az ötletpályázat célja építészeti eszközökkel megfogalmazni, hogy a Nagyharsányban meglévő (megtervezett és engedélyezett, megépült) művésztelep mellett, hogyan lehet egy kisebb építési területen magas színvonalú emlékparkot kialakítani a nagyharsányi csata emlékezetére. Mindezt úgy, hogy a kompozíció megtartsa és felhasználja a meglévő (különböző stílusú, méretű és színvonalú) emlékműveket, azokat „adottságként” kezelve.
A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) Építőművészeti Tagozata, a részletes tervezési programnak virtuális helyszínt nyújtó Nagyharsány Község Önkormányzata, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága nem kapcsolja jelen felhívást bármely további tervezéshez, kivitelezéshez vagy közvetlen megvalósítás céljához.

Előzmények

A szomszédos Nagyharsányi Szoborpark az 1960-as évek utáni szobrászművészeti alkotások egyedülálló gyűjteménye. Története 1967-ig nyúlik vissza. A kezdeti években hazai művészek alkottak itt, majd később külföldi művészek is bekapcsolódtak az alkotómunkába, Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A park összképe több évtizedes alkotómunka eredményeként jött létre, a szobrászok mellett tájépítészek, kerttervezők, sőt festőművészek közösen alakították ki, gyakran jelentős szakmai viták nyomán, ügyelve arra, hogy a szobrok egymáshoz viszonyítva, valamint a természeti környezettel harmonikus egységben legyenek. A napjainkban 130 alkotást számláló, magas művészi értéket képviselő műtárgyegyüttes 2009 óta műemléki védettséget élvez.
A szoborpark közvetlen közelében, a bejárati részéhez vezető út túlsó, Villány felőli oldalán került kialakításra a nagyharsányi csata emlékmű együttese.

• Emlékmű a szobor-műalkotásokkal – 2308 hrsz. (Nagyharsány Község Önkormányzata)
• Közút – 2297 és 2301 hrsz. (kivett közút, Nagyharsány Község Önkormányzata)
• Burkolt sétánnyal érintett terület – 2302 hrsz. (Nagyharsány Község Önkormányzata)

A létesítmény az 1687. augusztus 12-én a térségben lezajlott ütközet emlékét hivatott megőrizni – azon a napon Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült 50 000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadserege és Szulejmán török nagyvezír serege csapott össze. A csata az egyesített európai seregek győzelmével zárult, ez jelentette a magyarországi török hódoltság végét. Az ütközetet „második mohácsi csata” elnevezéssel is szokták illetni, utalva ezzel a közelben vívott 1526-os mohácsi csatára. Az 1687. évi nagyharsányi győztes csata emlékvilágának bemutatásáért az elmúlt években tudományos és művészeti erőfeszítések történtek, melyek folytatása szükséges. A csata helyeinek kutatása, a történések publikálása, az emlékhelyek kialakítása számos feladatot ad ma is. Mivel a harsány-hegyi összecsapásnak jelentős európai – így különösen osztrák, bajor, itáliai és francia – résztvevői voltak, és komoly katolikus szerepvállalással történt, ezért az annak ügyével való foglalkozás európai dimenziókban is alkalmas arra, hogy azt a magyar álláspontot képviselje, hogy a keresztény szolidaritásnak fontos szerepe volt a törökellenes harcokban. Az 1526. évi mohácsi csata, illetve az 1687. évi nagyharsányi csata és emlékezete iránt nemcsak Baranyában és a történelmi országterületen tapasztalható érdeklődés, hanem szinte egész Európában, de különösen Közép-Európában és a Balkánon. Az 1526. évi mohácsi vész a térség politikai és állami egységét, a visegrádi és balkáni országok napjainkban erősödő együttműködésének előzményét zúzta szét és lehetetlenítette el évszázadokra. A Mohács 500 programsorozat (2026. évben) méltó alkalom a visegrádi és a balkáni országok, Magyarország jelentős szerepvállalása mellett megerősödő együttműködése további erősítésére és továbbvitelére. Az 1526. évi mohácsi csata nemzeti tragédia volt nem csupán hazánknak, de a környező országoknak egyaránt, s történelmi emlékezetükben is ekként él emléke. A Magyarország által szervezett, az országhatárokon kívülre is nyúló megemlékezés-sorozat tehát egy szimbolikus, érzelmi, a közös történelmi sorsot is beemelő további eleme és összekovácsoló tényezője lehet ezen országok szoros együttműködésének. Ennek fontos eleme lehet a második mohácsi csataként is emlegetett nagyharsányi csata emlékezetének méltó ápolása.

A jelenlegi emlékműegyüttes változó művészi kvalitású objektumokat tartalmaz, az alkotások mennyisége és azok méretei a rendelkezésükre álló szűkös, elnyújtott tér léptékével nincsenek összhangban. Kert- illetve tájépítészeti kialakításának esztétikai színvonala és a felhasznált anyagok minősége elmarad a helyszín jelentőségéhez képest.

A két, egymással szoros közelségben elhelyezkedő létesítmény – a szoborpark, valamint a nagyharsányi csata emlékmű együttese (a továbbiakban: Emlékhely) – mind célját, mind a megjelenését tekintve jelentős mértékben különbözik egymástól. Előbbi célja a művészeti alkotások által a szellem munkára bírása, a látogatókban az elmélyülés, a szabad asszociációk generálása, a gondolatébresztés, továbbá a funkcióval rendelkező, alkotócsoportok közreműködésével közösen létrehozott nagyszabású művek (Amfiteátrum, Esőbeálló, Szimpozion asztal) gyakorlati használata.  Utóbbi pedig egy meghatározott funkció – a csatáról való megemlékezés – lehetőségét és igényét sugallja. Fontos említést tenni arról, hogy minden évben történelmi hadijátékokat tartanak a csata évfordulóján, ezek az események kényszerűségből a teljesen más funkciójú szoborparkban zajlanak.

Véleményünk szerint lényeges feladat a két, egymáshoz földrajzilag rendkívül közel, védett természeti területen elhelyezkedő, ám tartalmában és céljában eltérő helyszín építészeti, tájépítészeti eszközökkel történő különválasztása. Fontos utóbbi létesítmény egységes koncepciójának megalkotása, a célnak való magasabb színvonalú megfelelés előmozdítása, az alkotások, valamint a csatáról szóló információs tabló(k) esztétikus és praktikus elhelyezése.

A pályázat jellege, a tervezési program és a kiadott mellékletek

A pályázat jellege: ötletpályázat, célja nem a továbbtervezésre legalkalmasabb tervező kiválasztása, hanem innovatív építészeti ötletek, javaslatok beszerzése, a művészeti alkotómunka ösztönzése. Ennek értelmében a kiírót nem terheli a díjazásban részesülő pályamű(vek) szerzőjével (szerzőivel) való, a további tervezési feladatra vonatkozó szerződéses megállapodás kötelezettsége.
Jelen feladat-meghatározás csak gondolatébresztő és funkcionális vázlat, az Emlékhely működéséhez feltételezhetően szükséges funkciók-, kiszolgáló létesítmények és a rendezendő problémák feltérképezésére szolgál.
A tervezési program tehát szabadon kezelhető, kiegészíthető vagy csökkenthető – az ötletpályázat „szabad kezet” kíván adni a tervezőknek, hogy kifejthessék gondolataikat a feladattal kapcsolatban.
A tervezésbe bevonandó terület nagysága, a táji- és közlekedési kapcsolatok, összefüggések elemzése a pályázó döntése szerint szorítkozhat a szűken értelmezett „emlékpark” területére, de az „akcióterv” lehet egy tágabban értelmezett terület is. A becsült látogatószám függvényében az alaprajzi területek méretezése és súlyozása szintén szabadon kezelhető tervezési feladat.
Valamennyi kiadott adat és segédanyag csak „iránymutatás” és alapinformáció. A pályázat – ötletpályázat jellegéből adódóan – ezen információk birtokában a kellő részletezettséggel (ötletpályázati szint) kidolgozható és beadható. A pályázó az alapinformációkat kiegészítheti, helyszíni mérésekkel pontosíthatja, szükség szerint szabadon kezelve „felülírhatja”.

A kiíró által kiadott mellékletek:

• Helyszínrajz M=1:1000
• Műholdképre illesztett térkép
• Látványtervek a szoborpark új létesítményeiről, a fogadóépületről és a sétányról
• Fotódokumentáció az Emlékhelyről, az emlékművekről és az információs tábláról
• Drón videó a területről – https://youtu.be/4u4Pnt14wao

Javasolt építészeti-tájépítészeti tervezési feladatok:

1. Az Emlékhely vizuális lehatárolása – elválasztása a szomszédos szoborparktól
   • történhet terepmozgatással, kertépítészeti eszközökkel vagy épített elemekkel. Szempont, hogy költségkímélő, de esztétikus megoldás szülessen, amely egyértelműen elkülöníti a két közfunkciót
2. Az Emlékhely a. pont szerint lehatárolt területének rendezése és egységes koncepcióba, kompozícióba illesztése
   • építészeti elemek rendezése és közös „időtlen” építészeti hang
   • kertépítészet egységesítése, környezetrendezési koncepció
   • tereprendezés
   • belső közlekedés megoldása (gépkocsival érkezés, parkolás, sétányok stb.)
3. Új Építészeti Jel megfogalmazása – a csatára emlékező szimbolikus alkotás létrehozása
   1. alternatív, szabadon választható feladatrész („jel” lehet pl. a kápolna is…
   2. lehet építészeti/épített jel, de figurális-, szobrászati- vagy akár „kertészeti” megfogalmazás is elképzelhető
4. Fogadóépület – „kapuépület” – kialakítása
   Javasolt (nem kötelező) funkciók:
   • fogadótér-váró-pihenő – lehet minimális méretű fedett-nyitott tér is
   • jegypénztár
   • büfé (pulttal, hűtővel, mosogatóval, raktárral, stb.) – pályázó döntése szerint
   • ajándéktárgy bolt minimális alapterülettel – pályázó döntése szerint
   • női-, férfi-, mozgássérült wc (elegendő nemenként 1-1 db)
   • multifunkcionális tér (vetítő-, előadó-, kiállító tér) – pályázó döntése szerint
5. Keresztény- vagy ökumenikus-, részben fedett-nyitott szabadtéri kápolna megtervezése
   • hagyományosan értelmezett építmény/épület vagy csak „jelzett hely” egyaránt lehet
   • kis méretű, részben fedett tér a miséhez/istentisztelethez
   • nyitott vagy fedett-nyitott tér a híveknek/hallgatóságnak

Rendelkezésre álló keretösszeg, pályázati díj

 A kiíró a szakmailag megfelelő pályaműveket díjazásban részesíti; a pályázati díjra forrás a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XXXIV. fejezet 1. MMA Titkársága cím, 1. MMA Titkárság Igazgatása, köztestületi feladatok alcímen a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 4. § (2) bekezdés a), f) és p) pontjai szerinti közfeladatok megvalósítása céljából áll rendelkezésre bruttó 5.000.000.-Ft + járulékai – összesen 5.650.000.-Ft – értékben.

A díjazás mértéke
A pályázati kiírás alapján minden pályázó csak egyetlen pályázatot nyújthat be, amelyre legalább bruttó 250.000.-Ft, legfeljebb bruttó 1.500.000.-Ft összegű díjazás állapítható meg.

A pályázók köre

• Pályázatot nyújthatnak be a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévet be nem töltött építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettséggel rendelkező személyek.
• Az MMA Építőművészeti Tagozata által kiírt pályázat díjának kedvezményezettje a pályázatban megjelenítésre kerülő terv magánszemély alkotója – mint a szerzői jog jogosultja, az elkészített dokumentáció jogtulajdonosa – lehet.

Nem részesülhet díjazásban az a pályázó, aki:

1. az 5.1 pontban megjelölt képesítések egyikével sem rendelkezik;
2. aki a 13.1 pont szerinti bírálóbizottság tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója,
3. aki a 13.1 pont szerinti bírálóbizottság tagjával együtt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
4. a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,
5. a jogszabályban vagy a pályázati kiírásban a díjazás feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy megtett nyilatkozatát visszavonja.

Nem bocsátható szakmai bírálatra az a pályamű, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye

a)  bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b)  alapvető emberi vagy alkotmányos jogot sért;
c)  a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik

A pályázat formai követelményei; beadand
A pályázatokat egy példányban max. 2 db 70×100 cm-es álló helyzetű habkartonra kasírozott tervlapon kell beadni. A tervlapo(ko)n minden olyan (rajzos és szöveges) információt fel kell tüntetni, amelyet a megértés szempontjából fontosnak ítél a pályázó. A tervlapo(ko)n kívül egyéb információ (műleírás, ábrák stb.) nem nyújtható be. A rajzokat tetszőleges technikával, a megértést legjobban segítő megoldásokkal kell elkészíteni.

Minden önálló tervlapon fel kell tüntetni a következő feliratot: „A Nagyharsányi csata emlékhelye 2023„

A tervlapo(ko)n semmilyen azonosító jelzés nem utalhat a szerző(k) kilétére.
Opcionálisan – nem kötelezően – beadható: makett a teljes tervezési területről vagy annak központi térségéről az épített elemek feltüntetésével – tetszőleges léptékben, tetszőleges technikával.

Letölthető dokumentumok

• pályázati kiírás
• „a Nagyharsányi csata emlékhelye 2023″ pályázat letölthető (pdf) formátumban
• MELLÉKLETEK A TERVEZÉSHEZ
• Adatlap [docx]
• Adatkezelési tájékoztató [docx]

A pályázatok benyújtásának módja: